2010. április 12., 09:172010. április 12., 09:17
A Szilágyi vendéglőben szervezett eseményen több mint nyolcvan vállalkozó és pénzügyi szakember vett részt, az értekezlet célja a vállalkozók segítése és munkájuknak hatékonyabbá tétele volt. „Mindannyian tudjuk, hogy válság van, csak éppen azt nem tudjuk, melyik szakaszában vagyunk” – hangoztatta Bajkó Tibor, az Arbor elnöke, kifejtve, noha az előrejelzések a válság végét vetítik előre, a gyakorlati tapasztalatok azt sejtetik, hogy 2010 gazdasági szempontból még nehezebb időszak lesz, mint 2009.
„A gazdasági életben visszaesések láncolata tapasztalható, ugyanis a fokozódó árverseny következtében csökkent a termelés, ebből adódóan kevesebb a szállítás, ezt megsínyli a kereskedelem, de még a szolgáltatás is. A vásárló óvatosabb lett, és megnőtt a vásárlói igény” – szögezte le Bajkó, kifejtve, hogy az egyre csökkenő vásárlói kedv mellett a vevők alaposan megnézik és összehasonlítják a kínálatot, mielőtt pénzt adnának egy termékért. Szerinte az elkövetkező időszakban még inkább szükség van az optimizmusra, mint eddig, még akkor is, ha pillanatnyilag nem tudjuk eldönteni: „az alagút végén látszó fény az életet adó naptól vagy a szembeközlekedő gyorsvonattól származik.”
A konferenciától távol maradó Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök beszédét Miklóssy Ildikó, az önkormányzat Robin Wood projektjének menedzsere tolmácsolta. „Mindannyiunk közös célja az, hogy utódaink újabb száz év teltén ne azon morfondírozzanak, hogy miért fejletlen a Székelyföld, hanem hogy itthon érezzék magukat egy fejlett régióban” – hangzott az elnöki üzenet, amelyben Borboly egyebek mellett felhívta a figyelmet a Telework, az ipari park létesítését célzó programra, a Székelyföli Vállalkozók Szövetségével való együttműködésre, illetve a FIDIBE projektre.
Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester kifejtette, hogy nagyon fontosnak tartja a vállalkozói szféra támogatását, ugyanis a város költségvetésének 21 százalékát teszi ki a tőlük befolyó adó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok