2011. július 28., 09:202011. július 28., 09:20
Ioan Lucian, a szövetség elnöke a tegnapi projektindító sajtótájékoztatón elmesélte: a pályázatban a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara partnereként sikerült egy közel egymillió eurós vissza nem térítendő támogatást megszerezniük, de azzal a problémával szembesültek, hogy képtelenek a munkálatok előfinanszírozásához szükséges pénzt előteremteni – az uniós támogatás jó része ugyanis csak a kifizetés után érkezett volna meg. A patronátus ekkor a nagyváradi önkormányzathoz fordult segítségért. A városháza át is vállalta a pályázati partner szerepét úgy, hogy a projekt haszonélvezője tizenöt évre a vállalkozói szövetség maradt – Ioan Lucian szerint ez a gesztus Ilie Bolojan polgármester részéről nagyon sportszerűnek mondható. Újságírói felvetésre Biró Rozália alpolgármester elmagyarázta: nem arról van szó, hogy egy felelőtlenül megpályázott projekt terhét ruházta volna át a patronátus a városra, hanem arról, hogy a teljes közösség számára fontos várbeli épületszárny restaurálására és kihasználására, illetve a helyi üzleti szféra támogatására már megnyert, jelentős pénzösszeget nem volt szabad veszni hagyni. A terv szerint a pénzből a vár egy olyan épületteste újulhat meg és kaphat új funkciót, amely egyébként nem szerepel a megyeszékhely nagyszabású, már egy éve tartó várrestaurálási tervének egyik etapjában sem. Az építési tervek már készen vannak, és az engedélyeket is kikérték már, így augusztusban a közbeszerzési eljárásokat is lebonyolíthatják.
A pályázaton nyert pénz nagyobbik része Debrecenbe kerül, ahol a megyei kereskedelmi és iparkamara teljesen új, többemeletes, korszerű székházat és a váradihoz hasonló centrumot épít fel belőle – mondta el Soltét Éva, a kamara főtitkára. Ennek is a helyi kis- és középvállalkozások támogatása a fő célja, jelesül az, hogy megfelelő körülményeket biztosítson a működésükhöz – a pályázat előírásainak megfelelően az első öt évben csakis ingyen. A váradi centrum területe 1300, a debrecenié pedig mintegy 1900 négyzetméter lesz.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!