2011. július 28., 09:202011. július 28., 09:20
Ioan Lucian, a szövetség elnöke a tegnapi projektindító sajtótájékoztatón elmesélte: a pályázatban a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara partnereként sikerült egy közel egymillió eurós vissza nem térítendő támogatást megszerezniük, de azzal a problémával szembesültek, hogy képtelenek a munkálatok előfinanszírozásához szükséges pénzt előteremteni – az uniós támogatás jó része ugyanis csak a kifizetés után érkezett volna meg. A patronátus ekkor a nagyváradi önkormányzathoz fordult segítségért. A városháza át is vállalta a pályázati partner szerepét úgy, hogy a projekt haszonélvezője tizenöt évre a vállalkozói szövetség maradt – Ioan Lucian szerint ez a gesztus Ilie Bolojan polgármester részéről nagyon sportszerűnek mondható. Újságírói felvetésre Biró Rozália alpolgármester elmagyarázta: nem arról van szó, hogy egy felelőtlenül megpályázott projekt terhét ruházta volna át a patronátus a városra, hanem arról, hogy a teljes közösség számára fontos várbeli épületszárny restaurálására és kihasználására, illetve a helyi üzleti szféra támogatására már megnyert, jelentős pénzösszeget nem volt szabad veszni hagyni. A terv szerint a pénzből a vár egy olyan épületteste újulhat meg és kaphat új funkciót, amely egyébként nem szerepel a megyeszékhely nagyszabású, már egy éve tartó várrestaurálási tervének egyik etapjában sem. Az építési tervek már készen vannak, és az engedélyeket is kikérték már, így augusztusban a közbeszerzési eljárásokat is lebonyolíthatják.
A pályázaton nyert pénz nagyobbik része Debrecenbe kerül, ahol a megyei kereskedelmi és iparkamara teljesen új, többemeletes, korszerű székházat és a váradihoz hasonló centrumot épít fel belőle – mondta el Soltét Éva, a kamara főtitkára. Ennek is a helyi kis- és középvállalkozások támogatása a fő célja, jelesül az, hogy megfelelő körülményeket biztosítson a működésükhöz – a pályázat előírásainak megfelelően az első öt évben csakis ingyen. A váradi centrum területe 1300, a debrecenié pedig mintegy 1900 négyzetméter lesz.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!