
Fotó: MTI
2011. április 11., 09:472011. április 11., 09:47
Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztosa az államadósságok leküzdése érdekében szükséges strukturális reformokat szorgalmazta a tanácskozáson. A Portugáliának szánt pénzügyi támogató csomag kapcsán az uniós biztos jelezte, hogy ezzel egész Európa pénzügyi stabilitását kívánja az Európai Bizottság megőrizni az európai polgárok, egyúttal a portugál állampolgárok érdekében. Portugália pénzügyi támogatásának ügye az ECOFIN-ülés első, pénteki napján volt meghatározó téma, de szombaton is gyakran előkerült a miniszterek nyilatkozataiban. Anders Borg svéd pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy valamennyi uniós tagállam beszáll Portugália megsegítésébe, beleértve az euróövezeten kívüli országokat is. Mint arról beszámoltunk, a portugál kormány csütörtök este kért hivatalosan támogatást az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az ECOFIN ülésén elfogadott javaslat szerint május közepére készülhet el a pénzügyi csomag, Portugáliának 80 milliárd eurót adhat össze az EU és az IMF.
| A megszorító intézkedések beszüntetésére és a társadalmi párbeszéd helyreállítására szólították fel az európai vezetőket és a magyar kormányt a szakszervezetek képviselői az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) és a magyar érdek-képviseleti szövetségek tüntetésén szombaton Budapesten. A szervezői becslések szerint mintegy 50 ezer ember – 22 európai ország 45 szakszervezetének képviseletében – vett részt a megmozduláson. A rendőrség körülbelül 12 ezresre becsülte a tömeget. Az európai gazdasági és pénzügyminiszterek gödöllői csúcstalálkozójával egy időben tartott demonstráción a tiltakozók a Hősök terén gyülekeztek és fél kettőkor indultak el az Oktogon irányába, ahol a felállított színpadon a szakszervezeti vezetők és könnyűzenei fellépők várták őket. A demonstrálók zászlókkal, színes léggömbökkel és transzparensekkel vonultak végig az Andrássy úton. A táblákon egyebek mellett társadalmi igazságosságot, társadalmi párbeszédet követeltek, illetve több és jobb munkahelyet az európai fiataloknak. John Monks, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) főtitkára nyitóbeszédében elmondta: a munkások nem fogják megfizetni a válság költségeit. Kijelentette: munkahelyeket, növekedést és a szociális ellátórendszerek fenntartását követelik a gödöllői tanácskozáson részt vevő gazdasági és pénzügyminiszterektől. |
Olli Rehn a tanácskozás záró tájékoztatóján kiemelte: az európai pénzügyi rendszer megerősítése érdekében a következő banki stresszteszteket a korábbiaknál szigorúbb feltételekkel hajtják végre, erőteljesebb tőkekövetelmények érvényesítése mellett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a G20-ak közelgő tanácskozásán a G20-államoknak foglalkozniuk kell a globális gazdasági egyensúlytalanság problémakörével is. Azokban az államokban, ahol nagy az államháztartási hiány, strukturális reformokat kell végrehajtani, ahol pedig magas a többlet, ott a belső fogyasztást kell erősíteni – mondta. Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a világgazdaságot számos bizonytalan tényező uralja. Ezek között említette a Közel-Kelet és Észak-Afrika államainak problémáit, a nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedését, és ezzel összefüggésben rámutatott: ugyan az európai gazdaság kezd magára találni, de még számos bizonytalanság övezi például az államadósságok jövőbeni alakulását.
Az Európai Bizottság a jövő héten előterjeszti javaslatát a dízelüzemanyag adójának emelésére, azonban az EU gazdasági és pénzügyminiszterei közül többen ellenzik ezt a szigorítást. A német gazdasági miniszter, Rainer Brüderle azt mondta a Bild am Sonntag című lapnak, hogy „alapvetően nem helyesli” az adóemelést, és így – az újság értelmezése szerint – közvetve értésre adta, hogy a német kormány alkalmasint megvétózna egy ilyen próbálkozást. A luxemburgi pénzügyminiszter, Luc Frieden a hétvégén, az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek gödöllői tanácskozása közben azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy az efféle terveknél nem szabad megfeledkezni „a szociális dimenzióról”. Szerinte figyelembe kell venni, hogy „az emberek sokfelé kénytelenek autóval járni a munkahelyükre, és ezért nagyon elővigyázatosan kell bánni bármiféle gyors áremeléssel”. Az EU-bizottság javaslata várhatóan arra szól majd, hogy a számos tagországban alacsonyabb dízeladót arányosítani kell a többi üzemanyag adójához, figyelembe véve az energiatartalmat és környezetterhelést is. Ilyenformán, előzetes értesülések szerint, a dízelüzemanyag legalacsonyabb adója 17 százalékkal meghaladná a benzin adóját – írta az APA hírügynökség.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
szóljon hozzá!