
Fotó: MTI
2011. április 11., 09:472011. április 11., 09:47
Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztosa az államadósságok leküzdése érdekében szükséges strukturális reformokat szorgalmazta a tanácskozáson. A Portugáliának szánt pénzügyi támogató csomag kapcsán az uniós biztos jelezte, hogy ezzel egész Európa pénzügyi stabilitását kívánja az Európai Bizottság megőrizni az európai polgárok, egyúttal a portugál állampolgárok érdekében. Portugália pénzügyi támogatásának ügye az ECOFIN-ülés első, pénteki napján volt meghatározó téma, de szombaton is gyakran előkerült a miniszterek nyilatkozataiban. Anders Borg svéd pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy valamennyi uniós tagállam beszáll Portugália megsegítésébe, beleértve az euróövezeten kívüli országokat is. Mint arról beszámoltunk, a portugál kormány csütörtök este kért hivatalosan támogatást az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Az ECOFIN ülésén elfogadott javaslat szerint május közepére készülhet el a pénzügyi csomag, Portugáliának 80 milliárd eurót adhat össze az EU és az IMF.
| A megszorító intézkedések beszüntetésére és a társadalmi párbeszéd helyreállítására szólították fel az európai vezetőket és a magyar kormányt a szakszervezetek képviselői az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ETUC) és a magyar érdek-képviseleti szövetségek tüntetésén szombaton Budapesten. A szervezői becslések szerint mintegy 50 ezer ember – 22 európai ország 45 szakszervezetének képviseletében – vett részt a megmozduláson. A rendőrség körülbelül 12 ezresre becsülte a tömeget. Az európai gazdasági és pénzügyminiszterek gödöllői csúcstalálkozójával egy időben tartott demonstráción a tiltakozók a Hősök terén gyülekeztek és fél kettőkor indultak el az Oktogon irányába, ahol a felállított színpadon a szakszervezeti vezetők és könnyűzenei fellépők várták őket. A demonstrálók zászlókkal, színes léggömbökkel és transzparensekkel vonultak végig az Andrássy úton. A táblákon egyebek mellett társadalmi igazságosságot, társadalmi párbeszédet követeltek, illetve több és jobb munkahelyet az európai fiataloknak. John Monks, az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) főtitkára nyitóbeszédében elmondta: a munkások nem fogják megfizetni a válság költségeit. Kijelentette: munkahelyeket, növekedést és a szociális ellátórendszerek fenntartását követelik a gödöllői tanácskozáson részt vevő gazdasági és pénzügyminiszterektől. |
Olli Rehn a tanácskozás záró tájékoztatóján kiemelte: az európai pénzügyi rendszer megerősítése érdekében a következő banki stresszteszteket a korábbiaknál szigorúbb feltételekkel hajtják végre, erőteljesebb tőkekövetelmények érvényesítése mellett. Felhívta a figyelmet arra, hogy a G20-ak közelgő tanácskozásán a G20-államoknak foglalkozniuk kell a globális gazdasági egyensúlytalanság problémakörével is. Azokban az államokban, ahol nagy az államháztartási hiány, strukturális reformokat kell végrehajtani, ahol pedig magas a többlet, ott a belső fogyasztást kell erősíteni – mondta. Az uniós biztos emlékeztetett arra, hogy a világgazdaságot számos bizonytalan tényező uralja. Ezek között említette a Közel-Kelet és Észak-Afrika államainak problémáit, a nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedését, és ezzel összefüggésben rámutatott: ugyan az európai gazdaság kezd magára találni, de még számos bizonytalanság övezi például az államadósságok jövőbeni alakulását.
Az Európai Bizottság a jövő héten előterjeszti javaslatát a dízelüzemanyag adójának emelésére, azonban az EU gazdasági és pénzügyminiszterei közül többen ellenzik ezt a szigorítást. A német gazdasági miniszter, Rainer Brüderle azt mondta a Bild am Sonntag című lapnak, hogy „alapvetően nem helyesli” az adóemelést, és így – az újság értelmezése szerint – közvetve értésre adta, hogy a német kormány alkalmasint megvétózna egy ilyen próbálkozást. A luxemburgi pénzügyminiszter, Luc Frieden a hétvégén, az EU gazdasági és pénzügyminisztereinek gödöllői tanácskozása közben azt mondta az AFP hírügynökségnek, hogy az efféle terveknél nem szabad megfeledkezni „a szociális dimenzióról”. Szerinte figyelembe kell venni, hogy „az emberek sokfelé kénytelenek autóval járni a munkahelyükre, és ezért nagyon elővigyázatosan kell bánni bármiféle gyors áremeléssel”. Az EU-bizottság javaslata várhatóan arra szól majd, hogy a számos tagországban alacsonyabb dízeladót arányosítani kell a többi üzemanyag adójához, figyelembe véve az energiatartalmat és környezetterhelést is. Ilyenformán, előzetes értesülések szerint, a dízelüzemanyag legalacsonyabb adója 17 százalékkal meghaladná a benzin adóját – írta az APA hírügynökség.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!