2011. február 03., 10:152011. február 03., 10:15
„Tárgyalásokat folytatunk a Bechtellel. Ameddig nem egyezünk meg a szerződés műszaki és gazdasági részleteiről, egyetlen új szakaszon sem indulnak el a munkálatok. A minisztérium vizsgálótestülete felméri az eddig elvégzett munkálatokat, majd miután minden pontban – elsősorban a költségekre vonatkozóan sikerült megegyeznünk, újra tárgyalhatunk arról, hogy elkezdődjék- az új pályaszakaszok építése, és ha igen, ki finanszírozza a munkálatokat. Nem zárkóztunk el attól sem, hogy maga a Bechtel állja a költségket. A feltétel az, hogy olyan szerződést kössünk, amely megfelel az európai követelményeknek” – hangsúlyozta a miniszter.
Boagiu azt is elmondta, a szerződés újratárgyalása azért szükséges, mert az Európai Unió bírálatokat fogalmazott meg az eddigi szerződéssel, illetve a sztrádaépítés költségvetésre gyakorolt hatásai miatt. „Miniszterként nem fogadhatom el, hogy egy olyan szerződés alapján folytatódjék a munka, amellyel kapcsolatban Brüszszelben mindig elpanaszolják, hogy óriási fekete lyukat generál a költségvetésben. Ugyanakkor az autópálya szükségességét sem vitatom. Remélhetőleg a tél végéig sikerül lezárni a szerződés felülvizsgálatára vonatkozó tárgyalásokat, hogy ennek fényében dönteni tudjunk a további tervekről” – jelentette ki a miniszter.
A Bechtel már korábban bejelentette, hogy 600 alkalmazottjától válik meg idén.
Mint ismeretes, a Nagyvárad és Brassó között húzódó észak-erdélyi autópálya a tervek szerint összesen 415 kilométeres lesz. Az első, 42 kilométeres, Torda és Gyalu közötti, Kolozsvárt elkerülő szakaszt még 2009 decemberében átadták, majd tavaly novemberben birtokba vehették az autósok a Torda és Aranyosgyéres közötti tíz kilométeres szakaszt is. A költségvetés szűkössége miatt a kormány megpróbál forrásokat keresni a sztrádaépítés folytatásához. Ennek részeként fölmerült, hogy a Marosvásárhely és Brassó közötti szakasz megépítéséhez szükséges pénzt a Bechtel biztosítaná.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.