Fotó: Albert Levente
A Zöldház program „tájfunt” okozott Kovászna megyében, ahol jóval többen igényeltek támogatást az ország más megyéihez képest – nyilatkozta a Kovászna Megyei Környezetvédelmi Ügynökség (APM) vezetője.
2017. február 10., 15:592017. február 10., 15:59
2017. február 10., 18:052017. február 10., 18:05
Gheorghe Neagu szerint a rendelkezésre álló alapok elosztásának feltételeit át kellene gondolni a következő pályázati időszakban. Az ügynökség igazgatója szerint a megyék lakosságának függvényében osztották el a pénzalapokat, azonban voltak olyan megyék, ahol nem költötték el az összes pénzt, míg más megyékben, mint Kovászna, nagyon hamar elfogytak a pénzalapok. Az idézett forrás szerint Háromszéken 168 iratcsomó átvételéhez volt elegendő a költségvetés, további 200 pályázatot nem tudtak átvenni – számolt be az Agerpres.
„Kovászna megyében és még néhány megyében tájfunt okozott a Zöldház program. Sajnálom, én is és kollégáim is hálátlan helyzetekbe kerültünk, sokan megértették, de sokan nem, hogy mi nem voltunk hibásak. Nagyon sok személy szeretett volna pályázni (...) Voltak olyan megyék, ahol nem költötték el a pénzt, és mi, Hargita vagy Brassó megye szendvedtünk. Én szégyelltem magam az emberek előtt, akik várólistákat írtak az udvaron várakozva, mint Ceauşescu idején a tévék és hűtőszekrények igénylésére” – nyilatkozta Gheorghe Neagu.
A környezetvédelmi ügynökség vezetője egy sor javaslatot is megfogalmazott a minisztérium részére. Neagu szerint nem a megye lakosságának száma kellene hogy mérvadó legyen. Javasolta, hogy a többi megyében megmaradt pénzalapokat utalják át azoknak a megyéknek, ahol népszerű a program, továbbá hosszabbítsák meg az igénylési határidőt, csökkentsék a bürokráciát, növeljék a telekkönyvi kivonat érvényességének határidejét és tanítsák be jobban az iratcsomók átvételével foglalkozó személyzetet – magyarázta a környezetvédelmi igazgató. Neagu szerint országos szinten 9 millió lej maradt felhasználatlanul a program keretében, és ez az összeg valószínűleg még nőni fog, amennyiben hiányosságokat észlelnek a hatóságok egyes iratcsomókban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!