Fotó: Nagy Orsolya
2010. október 21., 10:052010. október 21., 10:05
Mintegy háromszáz iskolai oktató tüntetett tegnap Nagyváradon a kormány intézkedései, illetve az új tanügyi törvény „katasztrofális következményei” ellen. A résztvevők úgy érzik, a fizetéseik csökkentése miatti elégedetlenségük elérte tetőpontját, amikor a kormány bejelentette: felelősségvállalással fogadja el a szenátusban elakadt törvénytervezetet. Elégedetlenek emellett a tizenharmadik havi fizetés „eltűnése”, a nyugdíjtörvény és az egységes közalkalmazotti bérezésről szóló jogszabály miatt. A Szabad Tanügyi Szakszervezet Bihar megyei fiókjának tagjai a Szakszervezetek Művelődési Házában gyűltek össze, velük tartott a Partenie Cosma Gazdasági Szakközépiskola néhány diákja is – Ioan Ţenţ szindikátusi elnök szerint azonban még így is jóval kevesebben voltak a várt 3 ezernél. Időközben Ţenţ arról értesült, hogy a megyei főtanfelügyelő, Dorel Luca listát kért az iskolaigazgatóktól a tüntetésen részt vevők neveivel. A szakszervezeti vezető szerint ez az eljárás teljességgel illegális, mivel a tanárok és tanítók nem munkaidőben, hanem saját szabad idejükben vonultak utcára. A kultúrházból a tüntetők a belvároson keresztül a kormánybiztos hivatala elé indultak, „Le Băsescuval!”, „Le a kormánnyal!” feliratú transzparenseikkel.
Eközben a Cenk alatti város kórházainak mintegy ötven alkalmazottja, illetve a megyei önkormányzat dolgozóinak egy része a Brassó megyei prefektúra előtt szervezett tiltakozó akciót követelve, hogy adják vissza béreik 25 százalékát. A kórházi dolgozók elmondták, elégedetlenségük fő oka, hogy miközben egyeseknek megadják a pótlékaikat, nekik levágták béreiket. Ugyanakkor az egészségbiztosítási pénztárral szembeni aggályaikat is megfogalmazták, mivel az nem utalta ki a gyógyszerek, illetve különböző orvosi berendezések ellenértékét, mint ahogy a betegek élelmiszereire szükséges összegeket sem. A megyei tanács muzeográfusként dolgozó munkatársa eközben a sajtósoknak elmondta, egyszerűen nem tud megélni a 25 százalékos csökkentés után maradt 600 lejes fizetéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok