Fotó: Bone Ewald
2010. május 13., 08:482010. május 13., 08:48
A hagyományos termékek regionális védettségét független termelők nem kezdeményezhetik, ezért az illető termelőknek egy székelyföldi egyesületbe kell tömörülniük, ha le szeretnék védeni termékeiket. Hargita megyében már működik a Hargita Megyei Pékek Egyesülete, amelynek kezdeményezője és tagja a Hargita Megyei Tanács.
A megyei önkormányzat vidékfejlesztési osztálya tegnap egyeztetést szervezett az egyesület tagjai, valamint a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége között, amelyen a Hargita megyei pékek eldöntötték: tárgyalnak a Kovászna megyei termelőkkel egy közös egyesület létrehozásáról, amely kezdeményezheti a kürtőskalács és a pityókás kenyér székelyföldiként való levédését.
Kovászna megyében még nem létezik a Hargita megyeihez hasonló péktermelői egyesület, ezért a Hagyományos és Környezetbarát Termékek Országos Szövetsége, Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint Uzon község polgármesteri hivatala ma 20 órától az uzoni Pünkösti-kúriában szervez találkozót a háromszéki kürtőskalács-, valamint pityókáskenyér-sütőkkel, minden érintett vállalkozót szeretettel várnak.
Ezen a találkozón a Hargita Megyei Pékek Egyesületének képviselői is részt fognak venni a székelyföldi egyesület megalakítása érdekében, derül ki a közleményből. „Nagyon fontosnak tartom, hogy a különböző ágazatokban összefogjanak a gazdák, és egyesületeket, szövetségeket hozzanak létre, hiszen ez nagyban hozzájárulhat az értékesítési problémáik megoldásához.
Ez a folyamat a Hargita megyei termelők esetében már elkezdődött, számos ágazaton belül egyesület jött létre, amelyeknek tagja a megyei önkormányzat is. Reményeink szerint a székelyföldi szintű regionális védettség a hagyományos és helyi termékeknek fog előnyt szerezni a piacon, és segíteni fogja a helyi termelőket az értékesítésben” – nyilatkozta a téma kapcsán Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok