Újabb ciánveszély Nagybányán

A nyáron várhatóan beindul a Nagybánya környékén található meddőhányókban tárolt zagy ciántechnológiával történő átmosása – jelentette be nemrég a Romaltyn Mining aranykitermeléssel foglalkozó vállalat vezetősége. Benoniu Munteanu műszaki igazgató a Krónika megkeresésére elmondta, hogy a cég jelen pillanatban az integrált környezetvédelmi engedély kibocsátására vár, amelyet a kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Ügynökségnek kell megadnia. „Jelenleg a működési engedély megadásához szükséges berendezéseken dolgozunk. Ezek megfelelnek a romániai és az uniós követelményeknek egyaránt. A 8,5 millió tonnányi meddőt fogjuk átmosni ciánnal. A cián használatát sem az uniós, sem a belső jogszabályok nem tiltják” – fogalmazott a cégvezető. Eközben Adina Maier, a Regionális Környezetvédelmi Ügynökség szóvivője lapunkkal mindössze annyit közölt, hogy a Romaltyn Mining kérésének elbírálása jelenleg folyamatban van.

Mint ismeretes, a helyi önkormányzat tavaly áprilisban felfüggesztette az építkezési engedélyek kibocsátását, hogy meghiúsítsa a Mihail Prohorov orosz milliárdos érdekeltségébe tartozó Polyus Gold – a Romaltyn Mining anyavállalata – tervét. A Zazar-parti városban júliusban népszavazást szerveztek a ciántechnológia és az ólomkohászat betiltásáról, de a referendum érvénytelen volt, mivel a lakosságnak mindössze 12,67 százaléka járult az urnák elé. A népszavazás kudarca miatt a nagybányai tanács lemondott arról, hogy határozatban tiltsa be a város közigazgatási területén a bányászati ciántechnológiát és az ólomgyártást.

A Romaltyn bejelentése kapcsán a Krónika megkereste Vasile Tătar nagybányai lakost is, aki 2009. január 27-én precedensértékű pert nyert a strasbourgi Európai Emberjogi Bíróságon a román állam ellen a Nagybányán 2000. január 30-án bekövetkezett tiszai ciánszennyezés ügyében. A strasbourgi bírák szerint a román hatóságok nem biztosították az állampolgároknak az Európai Emberjogi Egyezmény 8. cikkelyében rögzített tiszta és egészséges környezethez való jogot.

Az ítélet azért precedensértékű, mert ez volt az első olyan eset, amikor Romániát nemzetközi fórumon környezetvédelmi téren marasztalták el.  Azóta Tătar 2009. augusztus 9-én másodjára is beperelte Strasbourgban a román államot, amiért még mindig nem ültette gyakorlatba a bíróság jogerős döntését, vagyis amiért még mindig nem zárta be az ügyben szennyező egységet. Tătar elmondta, hogy a Romaltyn Mining környezetvédelmi engedélyének a kibocsátása nemcsak a bányaiakra lenne negatív hatással, hanem a verespataki Gold Corporation engedélyének a megadását is maga után vonná, hiszen a két cég egyazon technológiát használná az arany kitermelésére.

Amennyiben a Romaltyn megkapja a szükséges engedélyt, Tătar kész a kolozsvári Regionális Környezetvédelmi Ügynökséget is beperelni hivatali visszaélés és szennyezés általi tömeggyilkosság veszélye  miatt, ezzel próbálván majd megfékezni a káros ciántechnológia használatát Nagybányán.