Fotó: Pixabay.com
Huszonöt bázisponttal, 2,50 százalékra emelte a román jegybank az alapkamatot, az új kamatszint keddtől lesz érvényes – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
2018. május 07., 14:532018. május 07., 14:53
2018. május 07., 15:012018. május 07., 15:01
A román jegybank igazgatótanácsa az idén már harmadszor növeli az irányadó kamatot, legutóbb februárban hajtott végre huszonöt bázispontos kamatemelést a januári, szintén huszonöt bázispontos emelés után – emlékzetet az MTI.
A BNR ugyanakkor az Agerpres szerint arról is döntött, hogy a betéti konstrukciók kamatát évi 1,25 százalékról 1,5 százalékra, a hitelkonstrukciók kamatlábát pedig évi 3,25 százalékról 3,5 százalékra növeli.
A Mediafax hírügynökség beszámolója szerint
ugyanis ilyen körülmények között a kereskedelmi pénzintézetek nagyobb költségek árán jutnak hitelhez a BNR-től, illetve a bázispontemelés teret ad az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR) további növekedésének is.
Egyhamar nem számíthatnak jó hírekre a hitelesek – a gazdasági szakemberek szerint rövid időn belül nemhogy nem indul csökkenésnek az irányadó bankközi kamatláb (ROBOR), hanem további növekedés várható, így a havi törlesztőrészletek folyamatos emelkedésére kell felkészülni.
A jegybank hétfői döntése ugyanakkor
Egyébként a kereskedelmi pénzintézetek kötelező tartalékrátája nem változott, így mind a lej, mind a deviza esetében 8 százalék maradt a tartalékráta.
Az infláció a korábban remélt ütemnél gyorsabban emelkedve, márciusban elérte az 5 százalékot.
A szociálliberális kormányt és a Román Nemzeti Bankot (BNR) egyaránt felelősség terheli az infláció meredek emelkedése miatt – vallják a Krónika által megkérdezett szakemberek. „Nagyobb a füst, mint a láng” – jellemezte az elmúlt napok egymásra mutogatását Édler András.
A fogyasztói árindex-emelkedés kezelését illetően az elmúlt hetekben vita alakult ki a kormány és a jegybank között. A felek képviselői pénteken tárgyalóasztalhoz ültek, miután Klaus Johannis államelnök is hajlandóságát fejezte ki, hogy közvetítsen a két intézmény között.
A pénteki tárgyalást követően a felek abban egyeztek meg, hogy az infláció külföldi tényezők hatására nőtt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) nem törekszik a Román Nemzeti Bank irányításának megszerzésére – nyilatkozta Liviu Dragnea, a PSD elnöke.
Korábban a kormány azzal vádolta a jegybankot, hogy nem lép fel hatékonyan az infláció megfékezése érdekében, a jegybank egyes tisztségviselői pedig azt vetették a kormány szemére, hogy a munka termelékenységéhez képest gyorsabb ütemben növeli a béreket a közszférában, s ezzel serkenti az inflációt. A központi bank az idén 3,5 százalékos fogyasztóiár-emelkedésre számít, 2019-ben pedig 3,1 százalékos inflációval számol.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!