Fotó: Gozner Gertrud
2009. szeptember 22., 08:532009. szeptember 22., 08:53
A mezőgazdasági termékek forgalmazását szabályzó új törvénytervezet korlátozza a szabadpiaci versenyt, és alkalmazása kiszámíthatatlan következményekkel járhat – vélik a romániai szupermarketek és a nagy áruházak érdekvédelmi szervezetének képviselői, akik tegnap nyílt levélben tiltakoztak a jogszabály ellen. Az alsóház azonban úgy ítélte, a 2008 júniusában beterjesztett, hónapokig vitatott, és több alkalommal módosított törvénytervezet elejét vehetné, hogy a szupermarketek erőfölényükkel visszaélve kedvezőtlen szerződéseket kényszerítsenek a beszállítókra.
A képviselőház által az elmúlt szerdán elfogadott jogszabálytervezet szerint 50 és 100 ezer lej közötti bírság róható ki azokra a kereskedőkre, akik a piaci átlagáron alul értékesítenek gyümölcsöket, zöldségeket. A törvénytervezet előírásai szerint a kereskedőknek nem szabad olyan árat megszabniuk, amely egyenlő, vagy egyenesen alacsonyabb a beszerzési költségek értékénél. A képviselők ugyanakkor arról is határoztak, hogy a kereskedő visszautasíthatja az áru átvételét, amennyiben azt tapasztalja, hogy az nem felel meg a minőségi szabványoknak.
A törvénytervezet felkéri a kereskedőket, „követeljék meg a gyümölcs-, illetve zöldségbeszállítóktól, hogy termékeiket ne kínálják eladásra olcsóbban vagy hozzájuk hasonló áron más kereskedelmi egységeknek”. A jogszabálytervezetet a Szociáldemokrata Párt (PSD) két honatyája terjesztette a parlament elé. Victor Surdu és Culiţă Tărâţă azzal érveltek az általuk kidolgozott szabályrendszer elfogadása mellett, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium és az érintett felek között megkötött etikai kódex nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket ezen a téren. A törvénytervezetet korábban a szenátus elutasította, a képviselők viszont 198 igen és 5 ellenszavazattal elfogadták, miután az alsóház mezőgazdasági bizottsága is pozitívan véleményezte a kezdeményezést.
A szupermarketek és a nagy áruházak érdekvédelmi szervezete (AM
RCR) úgy véli, amennyiben az új törvény alkalmazásra kerül, a kereskedelmi hálózat több fontos külföldi szereplője visszavonja befektetéseit, így az ágazatban foglalkoztatott több mint 50 ezer alkalmazott munkahelye is veszélybe kerülhet. „Bár a törvénytervezet készítői azzal érvelnek, hogy legkevesebb 10 százalékos árcsökkentésre lehet majd számítani az új törvény alkalmazásával, szakértőink szerint azonban elsősorban a vásárlók veszítenek, hiszen a szabadpiaci verseny korlátozásának következtében növelnünk kell a termékek végső árát” – olvasható továbbá az AMRCR közleményében. A nyílt levelet egyébként a Cora, Carrefour, Auchan, Kaufland, Real, Selgros, Metro Cash & Carry, Billa, La Fourmi, Mega Image, Artima, Profi, Penny Market, Praktiker, Bricostore, Baumax, Dedeman, Altex, Domo, Flanco, Mobexpert és a Diverta vezetősége írta alá.
Kelemen Atilla RMDSZ-es képviselő, az alsóház mezőgazdasági bizottságának képviselője a Krónikának úgy nyilatkozott: várható volt a szupermarketek képviselőinek felháborodása, hiszen tevékenységüket évekig semmilyen megszorítás nem zavarta, kényük-kedvük szerint alakították a piaci játékszabályokat. „Az új törvény ezt a hegemóniát kívánja megtörni és azokat a termelőket, termelői szövetségeket kívánja támogatni, akik évek óta arra várnak, hogy a portugál padlizsán, a török krumpli és a görög sárgarépa mellé a Romániában termelt zöldségek, gyümölcsök nagyobb mennyiségben kerüljenek a polcokra” – fejtette ki a Maros megyei politikus.
Kelemen elmondta továbbá, az alsóház mezőgazdasági bizottságának üléseire több alkalommal is meghívták az élelmiszeripari szervezetek képviselőit, akik elsősorban azt kifogásolták, hogy a szupermarketek többek között szerződéses úton kényszerítik őket arra, hogy amennyiben más, kisebb üzleteknek is szállítanak, ne alkalmazzanak az általuk fizetettnél kisebb árakat. Ezek a piaci árak mesterséges növekedését és a kistermelők eltűnését eredményezik, mivel nem képesek szállítani a nagyáruházak által megkövetelt mennyiséget. Arra is rámutatnak, hogy a polcokon megjelenő termékek árképzésének átláthatatlansága miatt a fogyasztók mára követni sem tudják, hogy mekkora a valós árrés. A „rejtett díjak” alkalmazásával mesterségesen felduzzasztják az árakat, ezáltal a nyereségük akár 60 százalékos is lehet, miközben a termelők és a fogyasztók veszítenek az üzleten.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok