
2010. február 03., 08:382010. február 03., 08:38
A polgármester a határozat kidolgozása előtt a szálloda és panziótulajdonosokkal is egyeztetett, hiszen nekik kell begyűjteniük az illetéket, de később ők is nyernek a szolgáltatások fejlesztésével. A rendszer úgy működik, hogy a szálláshelyek tulajdonosai az év elején kuponokat kapnak az önkormányzattól, ezeket adják át a vendégeknek az illeték kifizetésekor, annak függvényében, hogy hány napot tartózkodnak a városban, majd a pénzt átutalják a város kasszájába. Az elmúlt egy hónap alatt ötezer lej gyűlt össze a turisztikai illetékből, a polgármester egész évre közel egymillió lej bevételre számít.
Lőrincz Zsigmond tervei szerint idén egy gumikerekeken gördülő kisvasutat vásárolnak ebből a pénzből. A nyitott vagonokkal felszerelt kisvonat főleg a tengerparton népszerű, de már egyre több fürdőhelyen üzemel. Egy ilyen kisvonat 70–100 ezer euróba kerül. Ugyanakkor egy fúvószenekar és egy mazsorettcsapat létrehozását finanszíroznák a turisztikai illetékből, így főszezonban, hétvégeken térzenével szórakoztatnák a turistákat. Hosszú távon kerékpárutakat, sétányokat építenének ki az így begyűlő összegekből.
Jelenleg Kovászna városában 80 százalékban az úgynevezett szociális gyógyturizmus működik, elsősorban az állam által finanszírozott gyógyüdülési beutalókkal látogatnak oda a kispénzű vendégek, magyarázta a polgármester. Hogy más réteget is megcélozhassanak, elsősorban az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat kell fejleszteni, részletezte, hozzátéve, a gyógykezelés után a szórakozásra, a kisebb csillagtúrákra is lehetőséget kell biztosítani. Lőrincz Zsigmond emlékeztetett, hogy alig néhány perces autóútra van a várostól Csomakőrös, Kőrösi Csoma Sándor szülőfaluja, Mikes Kelemen szülőfaluja, Zágon, Zabolán pedig csángó múzeum működik.
Elsősorban az odavezető utakat kell megjavítani, majd a szervezés a hamarosan megnyíló turisztikai információs iroda feladata lesz. A 750 ezer lejes beruházással, a turisztikai minisztérium támogatásával épülő iroda 95 százalékban elkészült, a tervek szerint február 25-én Elena Udrea miniszter jelenlétében avatják fel. Mivel az állások zárolva vannak, alkalmazni nem tudnak senkit, de ideiglenesen megoldják a polgármesteri hivatal munkatársai segítségével, mondta az elöljáró.
Az önkormányzat három pályázatot adott le, a Regionális Operatív Programból lehívott pénzzel az infrastruktúrát korszerűsítenék és sípályát építenének. Ha ezeket a pályázatokat pozitívan bírálják el, a város infrastruktúrájának 70–80 százaléka megújul, bizakodik Lőrincz Zsigmond. A kormányprogramokból a gyógyturizmus népszerűsítésére és a művelődési ház felújítására kértek pénzt, a helyi költségvetésből is egymillió lejt szánnak útkorszerűsítésre.
A polgármester elmondta, a turizmus szempontjából nagy hiányosság, hogy a városban nincs megfelelő előadóterem és strand. Az önkormányzat remélte, hogy a mozi egykori épületét megszerzi, ám az országos mozivállalat a napokban két évre meghosszabbította a diszkót működtető bérlővel a szerződést. Az önkormányzat pert indított, a bírósági döntést várják, hogy léphessenek. Kovásznán egyébként a válság ellenére sem álltak le a beruházások, három szálloda és panzió építésére kértek engedélyt.
Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai egyesület Kovászna megyei elnöke üdvözli a turisztikai illeték bevezetését. A Krónika megkeresésére elmondta, az üdülővárosok a világon mindenütt kiróják ezt az illetéket, van, ahol százalékban, van, ahol megszabott összegben kell fizetni. „A lényeg, hogy az így befolyt pénzt a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére fordítsa az önkormányzat” – szögezte le a szakember.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?