2013. április 09., 07:442013. április 09., 07:44
Mint Vasile Neagovici, a Sanitas Kovászna megyei szervezetének elnöke ecsetelte, a városban csak két szállodának és az országos érdekeltségű szívkórháznak van egész évben folyamatos tevékenysége, „a többiek 23 év alatt nem tanultak semmit a korszerű idegenforgalomról”, nem dolgoztak ki stratégiát a turisták bevonzására. Kovásznán így ötödik hónapja nincs forgalom, a szállodák többsége fizetés nélküli szabadságra küldte alkalmazottait, vagy csak a bérek 75 százalékát fizeti, s remény sincs arra, hogy a forgalom május elseje előtt beinduljon.
A szakszervezeti bizalmi szerint azért alakult ki ez a helyzet, mert az Országos Nyugdíjpénztár még nem szerződte le a beutalókat, így az erre a rendszerre berendezkedett szállodáknak nincsenek vendégeik. „Nemcsak karba tett kézzel kell várni a turistákat, hanem tenni kellene valamit, hogy érdeklődjenek a kovásznai gyógyturizmus iránt” – vallja Neagovici, aki szerint az elmúlt években folyamatosan hanyatlott a település idegenforgalma annak ellenére, hogy a helyi hatóságok igyekeztek korszerűsíteni az infrastruktúrát.
A kilencvenes évek elején 2500 alkalmazottat foglalkoztatott az ágazat Kovásznán, jelenleg hozzávetőleg 600-an dolgoznak a szállodákban és az ezekhez tartozó gyógykezelőközpontokban. „Bár a nyugdíjpénztárral kötött szerződések révén is évi több 100 ezer lejes nyereségük van a szállodák tulajdonosainak, az évek során nem fektettek be semmit. Az egyik szálloda alagsorában levő úszómedence évek óta nem működik, mert nem vásárolták meg a mintegy 70 ezer euróba kerülő, korszerű szűrőberendezést, nem oldották meg, hogy télen, amikor kevesebb a vendég, a szobák egy részét külön lehessen fűteni, így inkább nem fűtenek és bezárnak” – sorolta a gondokat Neagovici.
Hozzátette: tárgyalt Thiesz János polgármesterrel, akit arra kért, kezdeményezzen kerekasztal-beszélgetést a turisztikai vállalkozókkal, biztassa őket, hogy bővítsék a kínálatot, hatékonyabban népszerűsítsék ajánlataikat a saját, a közösség és az alkalmazottak érdekében.
A statisztikák is azt mutatják, hogy Kovásznán 80 százalékban az úgynevezett szociális gyógyturizmus működik, elsősorban az állam által támogatott beutalókkal látogatnak oda a kispénzű vendégek. Az önkormányzati vezetők több ízben megfogalmazták, hogy elsősorban az infrastruktúrát és a szolgáltatásokat kell fejleszteni, hogy más réteget is megcélozhassanak. Thiesz János polgármester viszont azt mondja, hogy a magánkézben levő vállalkozások működtetésébe az önkormányzatnak nincs beleszólása. „Csak javasolni tudjuk, hogy eszközöljenek befektetetéseket, kötelezni senkit nem tudunk erre” – fogalmazott az elöljáró, emlékeztetve, hogy éppen azért indították be a megye leghosszabb sípályáját, hogy télen is legyen vendégforgalom Kovásznán.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.