2011. február 09., 10:002011. február 09., 10:00
A megkérdezettek válaszai arra engednek következtetni, hogy tavaly 0,5 százalékkal bővült a magánfogyasztás az Unió tagállamaiban, idén pedig jóval jobb évre számíthatnak a kereskedők, várhatóan további 1,5 százalékkal fog bővülni forgalmuk, ami pedig közvetve hozzájárul majd a tagállamok gazdasági növekedésének felgyorsulásához. Amikor a fogyasztásról kérdezik őket, egyértelműen a németek a legderűlátóbbak, miközben a legpesszimistábban a románok és a görögök nyilatkoznak. Ami nem is meglepő, ha górcső alá vesszük a statisztikai adatokat: tavaly Romániában 1,9 százalékkal, míg Görögországban 4,2 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP).
Eközben a két ország kormányára fokozott nyomás nehezedik a tekintetben, hogy szorítsák vissza minél jobban költségvetési hiányukat, hiszen mindkét tagállam pénzügyi segélyben részesült a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), valamint az Európai Uniótól. Ennek eredményeképpen drasztikusan lefaragtak a kormányok a szociális kiadásaikból, ami mellett adó- és illetékemelésre kényszerültek – ami természetesen visszavett a lakosság vásárlóerejéből.
„A válság előtt folyamatosan arról volt szó, hogy Románia nem szenvedi majd meg a krízist, s lám, a görögökkel egyetemben mi sínylettünk meg a legjobban. A 2011-es esztendő is igen nehéznek ígérkezik, alacsony lakossági bevételekkel és az európai átlagnál magasabb pesszimizmussal” – nyilatkozta a felmérés kapcsán Andi Dumitrescu, a GfK Románia vezérigazgatója.
| Az egyes európai uniós tagországokban mutatkozó pénzügyi kockázatokra is fel kívánja hívni a figyelmet az Európai Unió (EU) egyik új pénzügyi felügyeleti intézménye, az Európai Rendszerkockázati Testület (ESRB) vezetője, Jean-Claude Trichet szerint. Az Európai Központi Bankot is elnöklő francia szakember az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatásán hangoztatta, az országkockázatokra mindenekelőtt akkor kívánják ráirányítani a figyelmet, ha azok az egész rendszerre fenyegetést jelentenek. Az ESRB azon új intézmények egyike, amelyeket a nemzetközi pénzügyi válság tanulságaiból okulva hozott létre az EU, hogy elejét vegye további kríziseknek, illetve megelőzhetővé tegye azokat. Az új uniós pénzügyi felügyeleti rendszerhez tartozik az a három, új hatáskörű intézmény is, amelynek vezetőit a múlt héten hagyta jóvá az Európai Parlament. Az uniós bankfelügyelőség élére az olasz Andrea Enria, az értékpapír-piaci felügyelet vezetésére a holland Steven Maijoor, a biztosítói szektort ellenőrző hatóság élére pedig a portugál Gabriel Bernardino került. |
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.