Tavaly többen kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást ingatlanjukra, ennek ellenére azonban 2015-ben is a lakásoknak és házaknak mindössze 21,29 százalékuk volt bebiztosítva – közölte az Economica.net gazdasági hírportál a Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) és az Országos Statisztikai Intézet (INS) adataira hivatkozva.
2016. január 18., 15:392016. január 18., 15:39
2016. január 18., 15:402016. január 18., 15:40
A PAID statisztikája szerint 2015. december 31-én országos szinten 1,59 millió kötelező lakásbiztosítási kötvény volt érvényben, míg egy évvel korábban 1,49 millió szerződést kötöttek, ez 6,2 százalékos emelkedést jelent. Az INS ugyanakkor arról számolt be, hogy Romániában tavaly 7,47 millió háztartást tartottak nyilván, vagyis az ingatlanoknak csak 21,29 százaléka rendelkezett a kötelező jellegű biztosítással. Az arányokat figyelembe véve egyébként szintén emelkedés tapasztalható, 2014-ben ugyanis a háztartások 19,96 százaléka volt bebiztosítva.
Noha sokan nem kötik meg a földrengés, árvíz és földcsuszamlás esetében érvényes biztosítást, az Economica.net úgy tudja, hogy a program 2010-es elindítása óta eddig egyetlen lakástulajdonost sem bírságoltak meg a mulasztás miatt. A szankciók kirovása a polgármesteri hivatalok hatáskörébe tartozik. A Pénzügyi Felügyelet (ASF) ugyanakkor a lefedettség minél nagyobb arányú növelése érdekében 2016-os stratégiájába belefoglalta egy munkacsoport megalapítását, amely a probléma orvoslásán fog dolgozni. A csoportban a PAID mellett a romániai biztosítótársaságokat tömörítő egyesület (UNSAR) képviselői is részt vesznek.
A biztosítók egyébként meglehetősen elégedetlenek a kötelező biztosítási rendszerrel: elsősorban azt kifogásolják, hogy a kötvények ára mindössze 10, illetve 20 euró, ezért cserébe pedig nekik 10 ezer és 20 ezer eurós kártérítést kell biztosítaniuk természeti katasztrófa esetén. A cégek ezért a díjszabások növelését kérik, az ASF azonban egyelőre elzárkózik ettől a lehetőségtől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!