Több pénz marad helyi szinten az egészségügyben

„Tulajdonképpen visszaadjuk a megyék lakosságának az általuk befizetett hozzájárulások 60 százalékát. S minél több magán- és jogi személy járul majd hozzá az egészségbiztosítási büdzséhez, annál nagyobb összegek maradnak helyben is” – nyilatkozta a rendelkezés kapcsán Cseke Attila egészségügyi miniszter. Az 1996/95-ös törvényt módosító sürgősségi rendelet ugyanakkor azt is előírja, hogy az állami büdzsébe jutó 40 százaléknak a 37 százalékát egy olyan alapba utalják tovább, amelyből az összegeket szintén visszaosztják azoknak a megyei biztosítási pénztáraknak, amelyeknek további pénzekre lesz szükségük. A visszaosztás a szaktárca és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közös rendelete alapján történik majd. Cseke magyarázata szerint ezekből az összegekből főként azok a megyei pénztárak részesülnek, amelyek vonzáskörzetében nagy egyetemi központok működnek, mivel ezekhez az egészségügyi intézményekhez az átlagosnál jóval több beteg fordul.

A kedden elfogadott rendelet ugyanakkor megszorításokat is tartalmaz. Ezek értelmében 17-ről 7-re csökken az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezető testületének a létszáma, s a nekik járó jutalékot is az elnöknek járó összeg 20 százalékáról legtöbb egy százalékára csökkentik.
A Boc-kabinet tegnap arról is döntött, hogy 2012 végéig meghosszabbítja azt a jelenleg hatályos rendelkezést, amelynek értelmében vidéken csak a demográfiai adatoknak megfelelően lehet gyógyszertárakat, illetve drogériákat kialakítani.

Ezzel egy időben arról is döntés született, hogy eltörlik az állomásokon, repülőtereken, illetve bevásárlóközpontokban létrehozandó gyógyszertárakra vonatkozó jogszabályi kivételeket. A kormánynak azért kellett rendelkeznie most ezekben a kérdésekben, mivel az idei év végén érvényét veszítené az az előírás, amely a demográfiai mutatóktól teszi függővé a gyógyszertárak létrehozását. Ezek értelmében a fővárosban minden 4000, a megyeszékhelyeken minden 3500, míg más városokban minden 3000 lakosra juthat egy gyógyszertár – most ezt a rendelkezést hosszabbították meg 2012 végéig. A szaktárca – Cseke Attila közlése szerint – ugyanakkor bátorítani kívánja, hogy minél több gyógyszertárat nyissanak vidéken, mivel ott még mindig lényegesen kevesebb patika működik, mint városokon. A miniszter szerint pedig amennyiben a demográfiai megkötést nem hosszabbították volna meg, akkor még roszszabbra fordult volna a helyzet, mivel sok vidéki patikus költöztette volna át gyógyszertárát nagyobb profit reményében városra. A szaktárca adatai szerint egyébként jelenleg Romániában minden 2485 városi lakosra jut egy gyógyszertár, miközben az európai uniós átlag 3400. Az elmúlt tíz év alatt ugyanakkor megkétszereződött a romániai patikák száma.