Fotó: Agerpres
2008. november 11., 17:202008. november 11., 17:20
A G20-ak értekezletére azelőtt került sor, hogy pénteken és szombaton – George W. Bush amerikai elnök meghívására – Washingtonban üléseznek a csoport tagjainak kormány- és államfői. A pénzügyi vezetők hétvégi Sao Pauló-i fórumán a globális pénzügyi válságról volt szó, amelynek kiváltó oka az amerikai jelzálogválság. Egyeztettek arról, hogy miként szabályozzák újra a pénzügyi intézményeket és más piaci szereplőket, továbbá azokról a lépésekről, amelyektől a lassuló globális gazdaságnövekedés élénkülését várják.
A fórumon Robert Zoellick, a Világbank elnöke amellett érvelt, hogy a multilaterális segélyszervezeteknek többet kell beruházniuk a közszférába, mint például az infrastruktúra bővítésébe, ami részben hozzájárul a globális gazdaság élénküléséhez. Zoellick bejelentette, hogy a Világbank 1,5 milliárd dollárral növeli kereskedelemélénkítő kiadásait. Ezt azzal kapcsolatban mondta el, hogy a Világbank várakozása szerint 2009-ben csökken a globális külkereskedelem, amire 27 éve nem volt példa.
Luiz Inacio Lula de Silva brazil elnök szerint az IMF-nek is érdekében áll növelni a globális pénzügyi rendszer likviditását. Szerinte az IMF-nek nagyobb szerepet kell játszania a fejlődő országok támogatásában, miután ezekből az államokból jelentős pénzeket vonnak ki a befektetők a hitelválság kockázatai miatt.
A fórumon több felszólaló azt mondta, hogy Kína fontos szerepet játszhat abban, hogy mérsékelje a globális gazdaságnövekedés lassulását. Erre mintegy válaszul jelentette be vasárnap a kínai kormány, hogy 4 ezer milliárd jüan (586 milliárd dollár) beruházást hajt végre 2010-ig a hazai kereslet élénkítésére. A Sao Paulóban tartózkodó kínai jegybankelnök azt mondta, hogy Kína azzal tudja támogatni a nemzetközi pénzügyi piacok stabilizálását, hogy magas üzemen tartja gazdaságnövekedését, miközben bővíti a belföldi keresletet. A kínai kormány vasárnapi ülésén arról határoztak, hogy az 586 milliárd dollárt részben repülőterek, vasutak és gyorsforgalmú utak építésére költik, de jelentősen növelik a kiadásokat az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok