
Több mint hétszáz Hargita megyei cég van a felszámolás valamely formájában, háromszáz kereskedelmi egység pedig adó-átütemezést kért. Összesen hatvanmillió lejes adóhátralékot görgetnek maguk előtt a még működő cégek. Ez az összeg 2005-ben még 180 millió lej volt.
2014. október 21., 14:592014. október 21., 14:59
„A megyében bejegyzett vállalkozások adóhátraléka beállt egy állandó szintre: a legutóbbi hónapban hatvanmillió lej volt a működő cégek elmaradása” – fejtette ki Kedves Imre, a Hargita megyei adóhatóság vezetője, aki szerint ez nem tud alacsonyabb szintre csökkenni.
Ennek oka a szakember szerint, hogy a kereskedelmi társaságok életében folyamatosan történnek melléfogások, törések. Összehasonlításként hozzátette: 2005-ben még összesen 180 millió lej volt a cégek adóhátraléka.
„Az utóbbi időben a felszámolás alatt álló cégek közül többnek is nehézségeket okozott az adótörlesztés, ezért amikor már nem tudnak fizetni, felkínáljuk a lehetőséget arra, hogy átütemezhessék tartozásukat. Több mint háromszáz cég élt is az adó-átütemezéssel. Ez azért is jó, mert a cég kap egy kis levegőt: kisebb lesz a fizetendő összeg nagysága, a fizetési ütem is másabb lesz” – magyarázta.
Arra azonban minden cégnek felhívják a figyelmét, hogy átütemezéskor garancia kell hogy legyen a hátuk mögött. „Mindig jelezzük, hogy a kurrens tartozást a cégnek fizetnie kell. Ha az átütemezés alatt nem tud fizetni, akkor a garanciába tett javakat eladásra kell felkínálnunk. Amennyiben olyan javakat jelölt meg garanciaként, ami számára a működés alapfeltételeit jelenti – a nyomda esetében például a nyomdagép, a szállítónak az autók –, akkor rögtön megbénítottuk. Ezért mindig szólok, hogy olyan javakat jelöljenek meg, amely nem létfontosságú munkaeszközök” – részletezte a szakember.
Hol rontották el?
Hol hibáznak a cégek, hogy ide jutnak? – kérdeztük. „Sok oka van: akár a szerződések megkötésénél, vagy a fizetési mérleg követésénél. Nem igazán látom minden cégnél az összhangot a könyvelőség és a vállalkozás vezetője között – ecsetelte Kedves. – A vállalkozó nem figyel oda arra, hogy mit mond a könyvelő, a könyvelő nem figyel oda, hogy a vállalkozó mit csinál az aktákkal. Lehet, hogy szól a könyvelő, hogy baj van, a vezetőséget viszont nem érdekli. Az okok tehát sokrétűek. Induljunk ki abból, hogy a törvények eléggé változnak, a szabályzók, árrések is gyakran módosulnak.”
Reakció a válságra
Hargita megyében több mint tizenkétezer vállalkozás van, ezek jelentős része kisvállalat, csak 350 közepes vállalat van, amelyek a közepesek között is kicsinek számítanak. „A kisebb cégek a gazdasági válságra jól tudtak reagálni: például első körben megszabadultak a felesleges munkaerőtől. Ugyanakkor nem volt nagy hitelállományuk, amelyek megroppantották volna őket. Azt is el kell itt mondanunk, hogy továbbra is megvannak a régi nagy adósaink, amit örököltünk: például a nagy állami vállalatok, amelyek felszámolás alatt vannak.”
A rendelkezésre bocsátott adatokból azt látjuk, hogy a három legnagyobb tartozó cég már csődbe is ment: első a balánbányai bányavállalat (134 millió lejes tartozás), ezt követi a fantomszámlákat gyártott Iliudicris nevű cég (21,5 millió), illetve a Neptun Impex (20,7 millió).
A gazdaság kitörési lehetőségei
Az adóhatóság vezetőjénél rákérdeztük arra is, hogy meglátása szerint melyek azok az ágazatok, amelyekben a megye erősebb lehetne. „Jó lenne, ha a nyersanyagot fel tudnánk dolgozni, például a fa esetében, és késztermékként értékesítenénk. Valamikor meg is voltak a bútorgyáraink. Nem vagyunk erősek az állattenyésztésben sem: látom ugyan, hogy elindult egy folyamat, de ez még nem az, amit ki lehetne hozni. A turizmus tekintetében is látok kitörési lehetőséget. Az a turizmus, hogy kaját és szállást biztosítunk, már nem igazán megy – fejtette ki a szakember, aki szerint fel van pumpálva a turizmus élelmezési és elszállásolási része: tele vagyunk panziókkal és vendéglőkkel, a panziók sok esetben kocsmákká vedlettek.
„Gondok vannak az útjaink állapotával is. Össze kellene kötni azokat az utakat, amelyek turistahelyekre vezetnek. Egy jó példa: a Kirulyfürdőre vezető utat szépen rendbe hozták, a turisták számára használható. Az ehhez hasonló utak elkészítését kell segíteniük a megyei és községi önkormányzatoknak” – fogalmazott Kedves, aki az ősi mesterségek felelevenítésében is kitörési lehetőséget lát. Mint mondja, például a zsindelykészítést kevés szaktudással fel lehetne eleveníteni.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!