Több mint egy éve vár a nagykárolyi önkormányzat a megítélt pályázati pénzekre

Az elöljáró attól tart, ha sürgősen nem kötik meg a szerződéseket, beáll az ősz, mire a közbeszerzési eljárást lefolytatják, így ebben az évben sem tudják elkezdeni a munkát, amelyhez még 2009 márciusában kérték a támogatást. Kovács Jenő állítása szerint már minden követ megmozgatott, tárgyalt ez ügyben a fejlesztési minisztériumban, valamint Markó Béla segítségét is kérte, amikor az RMDSZ elnöke volt, azonban eredmény még mindig nincs. Május elején hivatalos levélben is megkeresték a minisztériumot, választ azonban mindeddig nem kaptak.

A Krónika érdeklődésére Olosz Szabolcs, Elena Udrea regionális fejlesztési és turisztikai miniszter tanácsosa azt közölte, hogy csakis írásban feltett kérdésekre válaszolhat hivatalos minőségben, a késlekedés okát firtató kérdéseinkre azonban lapzártánkig nem érkezett válasz. Lapunk értesülései szerint viszont mégsem volt eredménytelen a Krónika érdeklődése. A fejlesztési minisztérium ugyanis megkeresésünk nyomán tegnap délután felvette a kapcsolatot a nagykárolyi önkormányzattal, és azt ígérték, hogy két héten belül a hat projektből hármat aláírnak.

A projektek közül egyébként az egyik a főutca rehabilitációjáról szól, a közlekedési lámpától a barokk templomig. Itt felújítanák a zöldövezeteket, szökőkutakat építenének, valamint felállítanának egy nyári színpadot a kastély bejáratával szemben levő kis parkban. A főúttal párhuzamosan futó mellékútról kitiltanák az autósforgalmat, és egy térkövezett sétálóutcává alakítanák, továbbá egy kerékpárutat is terveznek. A színház és a művelődési ház épületének felújítása is szerepel a tervcsomagban.

városi színházat  egyébként az eredeti állapotokat figyelembe véve akarják restaurálni, az 1907-ben felhúzott ingatlant ugyanis átépítették, amelynek révén megbontották a stabilitását. Két éve egyébként a teátrumot veszélyessé nyilvánították és bezárták, azóta pedig komoly gondot jelent a városban a nagyobb közönséget vonzó fellépések megszervezése. Az 1960-as években a kommunista hatalom parancsára építették át a színházat, a korabeli vezetőknek ugyanis nem tetszett az épület arisztokratikus homlokzata. Oldalbejárókat is kialakítottak, továbbá megszüntették a páholyokat, karzatot alakítva ki. Utóbbi beavatkozás révén egyébként tönkretették a színházterem amúgy kitűnő akusztikáját.

Az utólag épült részek az utóbbi években elkezdtek repedezni, leválni, és a karzattal is gondok akadtak, ezért kénytelenek voltak aládúcolni. A művelődési ház rendbetétele is szerepel a tervek között, amely egy száz férőhelyes előadóteremmel, öltözőkkel, próbatermekkel, valamint egy kiállítóteremmel is bővülne. A Mihai Viteazul I., illetve II. negyedben szintén zöldövezet-felújítást terveznek, és környezetbarát parkolókat is kialakítanának a tömbházak között. A Kossuth-kertben és a Republicii negyedben ugyancsak rendbe hoznák a zöldövezetet, felállítanának 14 új világítótestet, illetve fedett, földbe süllyesztett szemeteseket helyeznének ki. Kovács Jenő szerint a város régi kaszárnyaépületével kapcsolatos gondok is megoldódnának, ha végre megkapnák a megítélt pénzt, pályáztak ugyanis a központi ingatlan felújítására is, melyben egy szociális központot kívánnak kialakítani.