
A rendelkezésére álló európai uniós alapoknak a felét sem sikerült eddig lehívnia Romániának a 2007–2013-as költségvetési időszakban.
2014. április 14., 17:362014. április 14., 17:36
2014. április 15., 17:132014. április 15., 17:13
Angela Filote, az Európai Bizottság (EB) romániai küldöttségének Bukarestben tartózkodó vezetője (képünkön) hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az EU a hét évre 33 milliárd eurót bocsátott az ország rendelkezésére, ebből Bukarestnek egyelőre 15 milliárd eurót sikerült lehívnia.
Az uniós illetékes ugyanakkor rámutatott: az eddigi statisztika csak a 2013 végéig összegyűjtött adatokat tartalmazza, a költségvetési időszakot azonban csak 2015 végén zárják le, így csak akkor derül ki, hogy Bukarestnek mekkora összeget sikerült felhasználnia.
„A 15 milliárd eurót az ország főként mezőgazdasági és vidékfejlesztési projektekre fordította, a két ágazatban Románia különösen jól áll. Az összegből egyébként 8800 új munkahely létesült, ebből 600 a kutatási ágazatban, amely az unió számára prioritást jelent a válságból való kilábalás, illetve a versenyképesség növelése szempontjából” – magyarázta Angela Filote. Hozzátette: a lehívott összegből több mint 1200 kis- és közepes vállalkozást támogattak, illetve mintegy ezer kilométer utat újítottak fel.
Az EB küldöttségének vezetője arról is beszámolt, hogy Románia számára a következő, 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban ennél nagyobb összeget biztosít az EU: az ország összesen 39,3 milliárd eurót hívhat le, ebből közel 20 milliárd eurót mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre, az összeg többi részét pedig regionális fejlesztésre, valamint gazdasági és szociális fejlesztésre fordíthat.
Angela Filote ugyanakkor megjegyezte: az uniós alapok lehívása terén fontosabbak a minőségi, mint a mennyiségi szempontok. „A hangsúlyt arra kell fektetnünk, hogy a rendelkezésre álló pénzösszegből milyen értéket teremt az ország, mennyire sikeres projekteket valósít meg hosszú távon” – vélekedett Filote. Hozzátette: az EU-s alapok lehívására vonatkozó szabályok azért szigorúak, hogy kizárják a csalás lehetőségét.
Az Európai Bizottság hétfőn Bukarestben a Structural tanácsadói csoporttal együttműködve konferenciasorozatot indított el, amelynek keretében ebben az évben az ország több városában szerveznek eseményeket a témában, emellett bemutatják azokat a projekteket, amelyek uniós pénzekből valósultak meg.
„Ez az év döntő fontosságú Románia számára az alapok tekintetében. Tapasztalataink szerint az ország egyes régióiban sikerült nagyszerű beruházásokat megvalósítani, más térségekben azonban jelentős a lemaradás” – hívta fel a figyelmet Dan Barna, a tanácsadói csoport igazgatója a sajtótájékoztatón.
Románia a nettó kedvezményezett tagállamok közé tartozik az Európai Unióban: miközben mintegy 30 milliárd euróval járult hozzá a közös költségvetéshez, az EU-s alapokból több mint 100 milliárd euró támogatást hívott le.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
szóljon hozzá!