A hazai jogrendszer nincs felkészülve arra, hogy a magáncsőd intézményének bevezetése nyomán megtárgyaljon közel egymillió ügyet: egyszerűen nincs elég alkalmazott, illetve bíróság ehhez – hívta fel a figyelmet Adrian Bordea, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírája a képviselőház jogi bizottsága előtt, amely a magáncsődre vonatkozó tervezetet tárgyalja.
2015. január 21., 18:562015. január 21., 18:56
Bordea kifejtette: tavaly az ország törvényszékein dolgozó 1507 bíró mintegy 565 ezer ügyet tárgyalt, a táblabíróságokon 257 ezer per jutott 817 bírára, a helyi bíróságokon pedig mintegy kétezer bíró ítélkezett 1,4 millió ügyben.
„Egyszerűen nem elég nagy az infrastruktúra és a személyzet ahhoz, hogy ezen felül még további 800 ezer vagy akár egymillió ügyet elbírjon. Amennyiben a kormány ilyen jelentős feladattal akarja terhelni a rendszert, mindenek előtt bővítenie kell azt” – fogalmazott a CSM tagja.
Liviu Stancu, az igazságügyi minisztérium államtitkára a bizottsági meghallgatáson „a hitelező és az adós közötti egyensúly” biztosítását tartotta a legfontosabbnak. „Egyértelmű, hogy szükség van a magáncsőd intézményének bevezetésére, azonban az intézkedés csak akkor lesz hatékony, ha az előírások a legapróbb részletekre is kiterjednek” – magyarázta az államtitkár.
A képviselőház jogi bizottsága egyébként négy különböző tervezetet tárgyal, a honatyák ezért szerdán úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy albizottságot, amely kidolgozza a végső jogszabály szövegét, amelyet majd megvitatnak. Az albizottságot a CSM, az igazságügyi minisztérium, a Román Nemzeti Bank (BNR), a hazai bankokat tömörítő egyesület (ARB) és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) képviselői alkotják.
A Transilvania felszámolóház eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy a magáncsődre vonatkozó kezdeményezés csak kismértékben segítheti a svájci frank alapú hitellel rendelkező magánszemélyeket, hiszen az intézkedés a ténylegesen fizetésképtelen ügyfeleket, míg az ennél kevésbé bajbajutott klienseknek semmilyen enyhítést nem hoz.
„A tervezet kizárólag azokra vonatkozik, akiket a kilakoltatás fenyeget, és semmiképpen nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. A frankhitelesek többsége viszont abban a helyzetben van, hogy nagy nehézségek árán ugyan, de vissza tudja fizetni az adósságot, ettől függetlenül azonban nekik is elkelne a segítség” – mutatott rá Vasile Godîncă Herlea, a felszámolóház szakértője.
A tervezet szerint a fizetésképtelenné nyilvánítást azok a magánszemélyek kérhetik, akik a törlesztőrészlet befizetésének határideje után 30 nappal legalább két különböző kölcsönt nem tudnak leróni minimum két eltérő hitelezőnek. A hitelező abban az esetben kérheti a magánszemély elleni csődeljárás kezdeményezését, ha a tartozás meghaladja a 25 ezer lejt.
Amennyiben egy magánszemélyt fizetésképtelenné nyilvánítanak, köteles lesz minden tervezett kiadását jelenteni a csődvédelmi biztosnak, akinek vétójoga lesz a tranzakciókkal és a bevételek elköltésének módjával kapcsolatban.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!