
2010. március 25., 08:302010. március 25., 08:30
A Hargita, Kovászna, Brassó, Maros, Fehér és Hunyad megyében idén induló projektek ötlete egyébként nem új keletű. Tiberiu Pănescu, a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője tegnap a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a munkaerő-elhelyezésről szóló régiós megegyezést a hat megye képviselői még 2006-ban írták alá. 2007 szeptemberében Hargita megye közgyűlése felkérte a Hargita megyei munkaerő-elhelyező ügynökséget, hogy készítsen el egy projektet, amely megalapozná a távmunka lehetőségét.
Az ügynökség elfogadta a felkérést, de akkor még nem voltak végleges módszerek és finanszírozási lehetőség, így a kérdés függőben maradt. 2008 februárjától pályázhattak a különböző intézmények európai uniós strukturális pénzalapokra, akkor született meg az ötlet, hogy a vidéki munkalehetőségek kialakítására kell pályázni. A Hargita megyei illetékesek ekkor felvették a kapcsolatot az időközben felkutatott olaszországi partnerrel, aki hozta a know-how-t, majd a potenciális résztvevők Csíkszeredában gyűltek össze egy megbeszélésre.
Utólag megírták a pályázatot, és megegyeztek, hogy a Hargita megyei ügynökség vezeti a projektet és hívja le a pénzt. A projekt megkezdéséről a Hargita megyei intézményt még 2008 novemberében értesítették. Az elmúlt évben azonban gondok voltak a strukturális alapokkal, a pénzek nehezen érkeztek, így 2009-ben csak különböző felmérések készültek, hogy lenne-e igény a távmunkaközpontokra a munkanélküliek és a munkaadók körében.
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programból finanszírozott Telework projekt egyébként hároméves lefolyású, összköltségvetése 10 341 600 lej. A hat megyéből összesen 792 munkanélküli vehet részt tanfolyamokon.
| Kasléder József örül a központnak Fotó: A szerző felvétele |
Szép számban megjelentek a tegnapi málnásfalui ünnepélyes megnyitón az érdekelt helyi fiatalok. Mint a Krónika kérdésére elmondták, számítógép-kezelést, valamint idegen nyelvet tanulnának szívesen a távmunkaközpontban. Vlad Erzsébet, az itt induló tanfolyamokra jelentkező munkanélküli úgy vélekedett, haladni kell a korral, nagy nyereség, ha később a most négyéves kisfiának tud segíteni a számítógépkezelésben.
Bartha Ibolya arról beszélt, nemrég elvégzett egy masszázstanfolyamot, most megtanulja a számítógép-kezelést, az előkönyvelést, alapfokon az angol nyelvet, és ezek ismeretében talán beindíthatja saját vállalkozását. „Ha Málnásfürdőn újraindul a turizmus, jobban tudjuk hasznosítani a tanultakat” – reménykedik a fiatalasszony.
Málnásfaluban és Bereckben 18 számítógép várja ezentúl az érdeklődőket, a számunkra megrendezett tanfolyamok hozzávetőleg hét hónapon át tartanak, összesen 1080 órás ingyenes tanfolyamot tartanak a munkanélküliek számára, kilenc modulban. A kurzusokat a gyulafehérvári egyetem szakemberei tartják, az érdeklődők pedig elsajátíthatják a számítógép-kezelés, előkönyvelés, honlapszerkesztés, telefonos értékesítés, internetes reklámszolgáltatás alapjait, illetve idegen nyelveket is tanulhatnak.
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programból finanszírozott Telework pályázat keretében Kovászna megyében 921 ezer lejt fektetnek be a hálózat kiépítésébe, a megyei önkormányzat 18 800 lej önrésszel vett részt a programban. Henning László, a Kovászna megyei önkormányzat alelnöke a málnási megnyitón hangsúlyozta, 21. századi községeket kell kialakítani, egy ilyen központ a képzések mellett a helyiek életét is megkönnyíti, el lehet intézni interneten átutalásokat, kifizetéseket, nem kell mindenért beutazni a megyeszékhelyre.
| Dorel Drăghici, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója a Krónika megkeresésére azt nyilatkozta, hozzá egyelőre nem jutott el a projekt híre, így egyelőre véleményt sem tud mondani róla. Mindenesetre a felvetést érdekesnek találta, de előbb pontosan tudni szeretné, mire van szükség a részvételhez, illetve hogy mennyi pénzt lehet lehívni a projektre. Nagy Orsolya |
„Az infrastruktúra mellé jó szakemberekre van szükség, ez egy olyan lehetőség, amelyet a helybélieknek ki kell használniuk, hiszen ingyenesen lehet elsajátítani olyan tudást, amelyre a mai világban szükség van” – hangsúlyozta Henning László.
Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója a Krónika kérdésére elmondta, a távmunka egyelőre még gyerekcipőben jár Romániában, ezért nem tolonganak a munkaadók az állásajánlatokkal, de idővel ők is ráéreznek majd az előnyökre.
„Málnás község nagy turisztikai és gazdasági potenciállal rendelkezik, a Telework központ az első lépés lehet ezek kiaknázásában” – értékelte Kasléder József, Málnás polgármestere a megnyitón.
Tiberiu Pănescu, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője eközben arról értekezett, hogy a két távmunkaközpont tanfolyamain résztvevők közül a számítástechnika kurzuson a legjobb tanuló állást kap, a központ karbantartására kötnek szerződést vele, míg a megye legjobbja olaszországi tapasztalatcserén vehet részt egy távmunkaadó cég képviselőjével együtt.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?