Szorosra fűzött magyar–kínai viszony

Magyarország kitüntetett helyet szerezhet magának Közép-Európában, ha Kína közép-európai logisztikai és kereskedelmi központjává válik, és erre a hétvégén aláírt magyar–kínai megállapodások alapján valós esély van – jelentette ki tegnap a kínai kormányfő kétnapos budapesti látogatását értékelve Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) szakértője. Magyarország és Kína ugyanis a hétvégén tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről Ven Csia-pao kínai kormányfő kétnapos hivatalos budapesti látogatásakor.

2011. június 27., 08:532011. június 27., 08:53

Orbán Viktor miniszterelnök a megállapodásokat rendkívül fontos mérföldkőként és sikerként értékelte Magyarország megújulása szempontjából. Ven Csia-pao azt mondta: Kína hajlandó „bizonyos összegű” magyar államkötvényt vásárolni, a kínai állami fejlesztési bank pedig egymilliárd eurós különhitelt fog biztosítani a magyar félnek a kölcsönös befektetések előmozdítására.

Elmondta, kitűzték azt a célt, hogy a kínai–magyar kereskedelmi forgalom mértékét 2015-ig a jelenleginek több mint kétszeresére, húszmilliárd dollárra növelik. Orbán Viktor kijelentette: ahhoz, hogy a Magyarországon most zajló átalakulás sikeres legyen, végre lehessen hajtani a teljes gazdasági fordulatot, az országnak új típusú szövetségekre és szövetségesekre is szüksége van.

„Úgy zártuk le a tárgyalásokat, hogy Kína és Magyarország ilyen új szövetségesei lehetnek egymásnak” – mondta a kormányfő. A két miniszterelnök jelenlétében tizenkét gazdasági megállapodást írtak alá szombaton. Egyetértési nyilatkozat született a légi, a vasúti és a folyami közlekedés fejlesztéséről, továbbá a befektetésösztönzésről. Szándéknyilatkozatot írtak alá a kulturális együttműködésről és kulturális központok kölcsönös létesítéséről.

Románia iránt is érdeklődnek
Befektetne Kína a román közúti infrastruktúra fejlesztésébe, beleértve az autópálya-építést is. A nagy beruházásokhoz azonban állami graanciára van szükség – jelentette ki pénteken Liu Zeng-ven, a Kínai Népköztársaság bukaresti nagykövete. A diplomata ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok egyre bővülnek, az idei év első négy hónapjában már elérték az 1,24 milliárd dollárt, s növekvő tendenciát mutatnak.

A Huawei informatikai óriáscég európai ellátóközpont létrehozásáról kötött stratégiai megállapodást. A többségi kínai tulajdonú BorsodChem Zrt 1,1 milliárd euró összegű pénzügyi együttműködési megállapodást kötött a Bank of Chinával. Szolnokon egy évi 60 ezer tonna kapacitású citromsavgyárat szándékoznak létrehozni a kínaiak. A világítótestek gyártásával foglalkozó CANYI New Lighting pedig európai termelési bázisról írt alá megállapodást. A légiközlekedési cégeket egyesítő és más ágazatokban is érdekelt HNA-csoport stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Magyar Tőketársaság Zrt.-vel.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Kínai Kereskedelmi Kamara között együttműködési nyilatkozat jött eközben létre a bilaterális üzleti tanács felállításáról. Ven Csia-pao az Orbán Viktorral folytatott tárgyalásokat követően arról is beszélt, hogy Kína őszinte eszmecserét akar folytatni Európával az adósságválság megoldásáról, és bízik az európai gazdaság fejlődésében. Kifejezte meggyőződését, Európa leküzdi az adósságproblémákat, és közölte, Kína hosszú távon is jelen kíván maradni befektetőként az európai adósságpiacon. „Következetesen támogatjuk Európát és az eurót” - jelentette ki, és elmondta, országa az utóbbi években jelentős mennyiségű eurókötvényt vásárolt.

Nem tüntethettek a Tibet-pártiak
A Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőinek bizottsági meghallgatását kezdeményezte szombaton Szabó Tímea, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság LMP-s alelnöke a Tibetért tüntetők ügyében. A képviselő közleményében azt is közölte, személyesen akar utánajárni annak, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal milyen indokok alapján idézte be a legálisan Magyarországon élő, letelepedési és munkavállalási engedéllyel rendelkező tibeti menekülteket. A közlemény szerint az LMP mélységesen elítéli, hogy a tibeti menekülteket és a Tibetért tüntető aktivistákat rendőrök akadályozták meg véleményük kinyilvánításában a kínai miniszterelnök magyarországi látogatása idején. Az ellenzéki párt azt tervezi, hogy benyújtja az Országgyűlésnek azt a Tibet érdekei mellett állást foglaló 2008-as határozati javaslatot, amelyet akkor többek között a fideszes Balog Zoltán és a KDNP-s Semjén Zsolt jegyzett – írta Szabó Tímea. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője eközben úgy nyilatkozott: „a Fidesz szembeköpte saját korábbi álláspontját”, mert Balog Zoltán államtitkár 2008-ban, ellenzéki képviselőként még azt rótta fel a szocialista kormánynak, hogy nem szolidárisak Tibettel. Emlékeztetett arra, hogy akkor Balog Zoltán arról beszélt, a tibeti eseményekért nem csak a helyi végrehajtó hatalom a felelős, azok egyenes következményei a Kínai Népköztársaság Tibet-politikájának. A Tibetet Segítő Társaság szombati közleményében arról tájékoztatott, hogy pénteken a késő esti órákban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BAH) munkatársai felkeresték a Magyarországon élő tibeti menekülteket, valamint szabályos munkavállalási engedéllyel bíró tibeti tanárokat, és beidézték őket a BAH irodájába. Emellett a kínai miniszterelnök látogatásának helyszínein a rendőrök megakadályozták a „demokratikus országokban jogszerű” tiltakozási módokat, több Tibetért tüntető aktivistát inzultáltak és ellehetetlenítettek, megakadályozva, hogy kifejezzék véleményüket – írták. A társaság jogi intézkedéseket is kilátásba helyezett az álláspontjuk szerint „durva jogsértések” miatt.