2011. május 10., 08:372011. május 10., 08:37
A tisztségviselő sajtóértekezlet keretében ismertette az április 27-én kezdődött és tegnap zárult bukaresti tárgyalásainak eredményét. Ezek során a nemzetközi pénzintézet küldöttsége a román partnerrel együtt mérlegelte az új hitelszerződéssel kapcsolatos szempontokat. Mint arról beszámoltunk, a szándéklevél tervezetét szombaton fejezték be, majd a delegáció még Traian Băsescu államfővel folytatott megbeszéléseket.
A tárgyalások nem voltak egyébként zökkenőmentesek, meg is akadtak, amikor a kormány azt kérte az IMF-től, hogy még idén csökkenthesse a társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét. Băsescu már vasárnap jelezte, hogy erre a lépésre idén nem kerülhet sor. Tegnap Jeffrey Franks közölte, végül a kormánnyal abban állapodtak meg, hogy behatóan meg kell vizsgálni az adózással kapcsolatos pénzügyi adatokat, s csak ezt követően lehet dönteni egy esetleges tb-csökkentésről. „Több adatot kell látnunk az adózás helyzetéről, hogy lássuk, van-e lehetőség a hozzájárulás csökkentésére. A tb-csökkentés csak azután lehetséges, ha bebizonyosodik, hogy idénre és 2012-re egyaránt van elég pénz” – szögezte le.
Az IMF-küldöttség vezetője ugyanakkor arra is kitért, hogy szintén az adók begyűjtésének az eredményességén múlik az is, hogy 2012-ben sor kerülhet-e a közszférában dolgozók fizetésének az emelésére. „Minél inkább csökken a közalkalmazottak száma, annál több lehetőség nyílik a bérek emelésére. Korai még arról beszélni, hogy mekkora teret enged majd a jövő évi költségvetés a fizetésemelésekre. Azonban én úgy ítélem meg, hogy a dolgok jó irányba haladnak, s van esély arra, hogy meglegyen a szükséges pénzkeret” – fogalmazta meg Franks. Hozzátette: csak a 2012-es évi büdzsé véglegesítésekor derül erre fény.
Az IMF és a kormány közötti hétvégi tárgyalások kapcsán ugyanakkor jól értesült források a Mediafax hírügynökségnek arról beszéltek, hogy a megbeszélések pénteken megfeneklettek, és a román fél szándéklevelét sem fogalmazták meg, mivel a kormány egyetlen olyan céget sem akar privatizálni, amellyel kapcsolatosan az IMF ezt kérte. A Valutaalap küldöttségének vezetője tegnap újságírói kérdésére arról beszélt, hogy a következő hónapokban további 15–20 állami vállalat kerül fel az IMF által megfigyelt vállalatok listájára, amelyen jelenleg 18 állami tulajdonú cég szerepel. Franks szerint az idei év első negyedében a már megfigyelés alatt tartott vállalatok teljesítették a várt eredményt, mint ahogy a közadóssági célt is sikerült tartaniuk. „Ezek azonban csak a minimális feltételek. Ennél jóval többet kell tenni, véghez kell vinni ezeknek a cégeknek a reformját. A kormány ismertette cselekvési tervét, most azokon az intézkedéseken dolgozunk, amelyeket a következő 12–18 hónapban gyakorlatba kell ültetni” – fogalmazta meg a tisztségviselő. Szerinte vannak esetek, amelyekben elkerülhetetlen lesz az állam kezében levő többségi részvénycsomag privatizálása, egyes cégeket át kell szervezni, míg olyanok is akadnak, amelyeket be kell zárni.
Az IMF-küldöttség és a román kormány közötti tárgyalásokon sok szó esett az energetikai piac liberalizációjáról is. A delegáció vezetője most elmondta, erre szakaszokban kerül sor. 2013-ig liberalizálják a vállalatoknak szolgáltatott energiát, a lakossági árra kiható lépésre pedig 2015-ig kerül majd sor. A sajtótájékoztatón szintén jelen levő Székely István, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője a téma kapcsán megjegyezte, a következő időszakban le kell szögezni az energetikai piac liberalizációjának lépéseit.
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a most megkötött hitelszerződés elővigyázatossági típusú, vagyis Bukarest csak abban az esetben nyúl a pénzhez, ha váratlan helyzet áll elő a nemzetközi és a román gazdaságban. Ennek értelmében a pénz a Román Nemzeti Bank tartalékaiba kerül. Mint ismeretes, Románia 20 milliárd eurós IMF-hitelcsomagja májusban jár le, az újabb 24 hónapra szóló elővigyázatossági megállapodás keretében az IMF 3,6 milliárd eurót nyújt, 1,4 milliárd eurót az Európai Unió, 400 milliót pedig a Világbank biztosít.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!