Călin Popescu-Tăriceanu szerint a kormány mindössze azt szeretné tudni, hogy mi történik a második pillérbe befizetett összegekkel
Fotó: Facebook/Calin Popescu Tariceanu
Visszakozik a kormánykoalíció, amennyiben valóban szándékában állt felszámolni a nyugdíjrendszer második pillérét: szerdán több illetékes a folytatásról biztosította az adófizető polgárokat. Valami viszont készül, de csak június–júliusra ígérik a hivatalos bejelentést. Közben pedig váltig állítják, hogy van pénz a bérek és nyugdíjak folyósítására, és az európai uniós pénzek lehívása kapcsán sincs ok aggodalomra.
2018. május 24., 09:212018. május 24., 09:21
2018. május 24., 09:232018. május 24., 09:23
Nem szünteti meg a szociálliberális kormány a nyugdíjrendszer második pillérét, vagyis a kötelező magánnyugdíj intézményét, még a hozzájárulások folyósításának ideiglenes felfüggesztésére sem készülnek – jelentette be szerdán késő délután Călin Popescu-Tăriceanu, a kisebbik kormánypárt, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke.
Hasonlóképpen nyilatkozott néhány órával korábban Eugen Teodorovici pénzügyminiszter is, aki viszont arról is beszélt, hogy június végén, legkésőbb július elején új elképzeléssel rukkol elő. Semmiféle részletet nem kívánt azonban elárulni azon túl, hogy az elkövetkező napokban, hetekben lesz egy átfogó, minden érintett fél – így a magánnyugdíjalapok kezelői – részvételével zajló egyeztetés a második pillérről, és azt követően teszik majd meg a hivatalos bejelentést arról, hogy mit is fed ez az új elképzelés. Teodorovici egyúttal „szinkópának” nevezte azt a tényt, hogy kikerült a kormány honlapjára egy, a magánnyugdíj-hozzájárulás felfüggesztését kilátásba helyező jogszabályjavaslat.
{K1}
Paul Stănescu kormányfőhelyettes eközben szerdán már egyenesen arról beszélt, hogy a magánnyugdíjalapnak nem kellene kötelezőnek lennie.
Természetesen nem egymagunk döntünk erről, hanem egyeztetünk a Liberálisok és Demokraták Szövetségével (ALDE)” – idézi Stănescut az Agerpres hírügynökség.
Meglátása szerint különben a kormány feladata elmagyarázni, hogy melyek a nyugdíjrendszer második pillérének előnyei, hogy az ide fizetett hozzájárulás emeli vagy csökkenti-e a nyugdíjakat. Azt viszont ő is leszögezte, hogy a Szociáldemokrata Párton (PSD) belül nem tárgyaltak a magánnyugdíjalapba történő befizetések felfüggesztéséről.
A miniszterelnök-helyettes szerint Klaus Johannis államfőt félretájékoztatták a második pillér helyzetével kapcsolatban, és leszögezte, van pénz a nyugdíjak kifizetésére. Amint arról beszámoltunk, az elmúlt napokban kialakult bizonytalanság közepette, kedd esti sajtónyilatkozatában Klaus Johannis felszólította a kormányt, hogy tisztázza, mit terveznek tenni a nyugdíjrendszer második pillérével, illetve adjon számot arról, van-e pénz arra, hogy az év végéig biztosítsák a béreket és nyugdíjakat.
Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter eközben a Facebook közösségi oldalon közzétett ironikus költői kérdéssel válaszolt Klaus Johannis államfő kedd kora esti sajtótájékoztatóján elhangzottakra, elmerengve azon, hogy az ország elnöke hirdette ki a költségvetést, nem emlékszik, mit írt alá?
Megszólalt a témában a napokban több ízben is a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját bíráló Florin Cîţu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora is, aki Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, a költségvetésben nincs pénz a nyugdíjakra és a fizetésekre, a kormány pedig kölcsönből él, havonta hiteleket vesz fel, hogy fedezni tudja a folyó havi kiadásokat.
– szögezte le az ellenzéki politikus.
Klaus Johannis államfő keddi sajtótájékoztatóján a kohéziós alapok alacsony felhasználási aránya miatt is bírálta a szociálliberális kormányt: elmondása szerint a 2014–2020-as költségvetési időszak több mint felének elteltével
Az elnök aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az elbírálás különböző szakaszaiban lévő projektek összesített értéke sem haladja meg a rendelkezésre álló alapok 40 százalékát. A mezőgazdasági támogatásokkal együtt Romániának 31,3 milliárd eurónyi uniós forrás áll rendelkezésére, amiből eddig 4,9 milliárd eurót hasznosított, tehát az abszorpciós ráta nem érte el a 16 százalékot – tudatta az államfő.
Viorica Dăncilă miniszterelnök szerint azonban pörögnek a lehívások. „2016-ban nulla lehívástól indultunk, most 16 százaléknál tartunk, miközben az uniós átlag 18 százalék. Olyan országok vannak mögöttünk, mint Németország vagy Olaszország. Nagy erőfeszítéseket tettünk az európai uniós alapokért felelős tárca vezetőjével és más miniszterekkel. Az elnök úr a 2014–2020-as időszakra utalt” – fogalmazott. Arra az újságírói kérdésre, miszerint nem kellene-e a helyzetről tárgyalnia a kormányt minden fronton támadó államfővel, Dăncilă így felelt: „nem engedem meg magamnak, hogy egyeztetésre hívjam az elnököt”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!