Szakértők szerint nem kell félteni Trumptól Romániát

„Nem kell sem a monetáris politika megerősítésére, sem a kamatemelések késlekedésére számítanunk. Sem a Fed esetében, az óceánon túl, de itt, Bukarestben sem\" – fejtette ki a jegybankelnök az inflációs jelentés bemutatása alkalmából tartott sajtótájékoztatón. „Nagyon bonyolult ország vagyunk, amit nagy bizonytalanságok uralnak. Amikor sok állampapír van külföldiek kezében, bármire számíthat az ember. Ami pedig az egyesült államokbeli választásokat illeti, ott inkább egy üzenetről van szó, ami az USA-ban és Nagy-Britanniában, az elmúlt 20-25 évben gyakorolt globalizációs forma végét jelzi” – vallja Isărescu.

Nem kell félni

A Digi 24 hírtelevízió által megkérdezett gazdasági és pénzügyi elemzők is úgy vélekedtek, hogy mérsékelt hatása volt a román piacra, amikor kihirdették, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok 45. elnöke, és jelenleg Románia nincs kitéve kockázatnak, már csak azért sem, mivel igen korlátozottak a két ország közötti gazdasági kapcsolatok. Eugen Sinca, a BCR vezető elemzője a hírtelevízió megkeresésére például arról beszélt, hogy az amerikai elnökválasztásnak jóval mérsékeltebb hatása volt Romániára, mint amikor a britek a Brexit mellett tették le a voksukat. Éppen ezért – tette hozzá – változatlanul hagyják az idei évre és 2017-re kiadott gazdasági növekedési és inflációs előrejelzéseiket.

Enyhén megingatta az árfolyamot

Trump győzelme elsőként és a leginkább az árfolyamon látszott meg, a szerda délelőtti órákban a lej/euró árfolyam elérte a 4,52-es szintet is, a jegybank pedig 4,51 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki. Az árfolyam ugyan csütörtökön sem csökkent a 4,5-ös pszichológiai határ alá, de a BNR már pontosan 4,5 lejes szintet adott meg referenciaként. Anca Aron, az Unicredit Bank közgazdásza szerint pedig nagyjából ezen a szinten állandósul az árfolyam az év végéig, apróbb kilengésekre kell csak számítani.

Beváltja-e a fenyegetést?

Az elemzők mindazonáltal aggodalommal figyelik, hogy merre alakul az Egyesült Államok gazdaságpolitikája. Elsősorban amiatt, hogy a világgazdaság hajtóerejének számító gazdaságról beszélünk, amelyik – mint már láthattuk –, ha bajba kerül, mindenkit magával ránt. Ugyanakkor, ha Donald Trump beváltja fenyegetését, Romániának például a bruttó hazai termék (GDP) 0,52 százalékáról 2 százalékra kellene növelnie katonai kiadásait, ahogyan az a NATO-szerződésben szerepel –, ellenkező esetben Amerika nem avatkozik be konfliktus esetén.