2013. április 08., 07:272013. április 08., 07:27
A tervek szerint a város határában, az előpataki kijáratnál található négyhektáros dombon állítanak fel napkollektorokat, az így nyert energiát pedig bevezetik az országos hálózatba, és ennek értékével kompenzálják a közvilágítás és a közintézmények energiafogyasztását. A becslések szerint ezzel a beruházással mintegy 84 százalékkal csökken az önkormányzat elektromos energiára fordított kiadása, ami évi legkevesebb 500 ezer euró megtakarítást jelent. Sztakics Éva alpolgármester elmondta, az építési engedélyek megvannak, a projekt kivitelezésének futamideje 20 hónap, így valószínűleg jövő év végén már termelni fogja a napelempark a zöldenergiát.
A napelempark kiépítését a konzultáns cég javasolta, bár az eredeti elképzelés szerint a közintézmények áramfogyasztását, a műemlék épületek megvilágítását és az utcai közvilágítást szerették volna így rendezni. A napelempark egyébként egyelőre nem termelhet jövedelmet a városnak, mert ez esetben sokkal nagyobb lett volna az önrész. Öt év után azonban növelhető a park kapacitása, és akkor a napelemek több áramot is termelhetnek, mint amennyi a város szükséglete.
A szerződés aláírásán szintén jelen levő Constantin Niţă energiaügyi miniszter arról beszélt, hogy Romániában jelenleg túl drága a megújuló energia, ezért kell csökkenteniük a zöldbizonylatok számát. A szaktárcavezető szerint a megújuló energiagyártók mellett a háztartási és ipari fogyasztók érdekeit is védeniük kell. A tervek szerint a nap- és vízi energia termelésével foglalkozó befektetők 2016 júliusa után, míg a szélturbinák működtetői 2018 januárja után fokozatosan visszakapják a most elvett zöldbizonylatokat, emlékeztetett a miniszter. „Ha megnézzük, mi történik a szomszédban, más szemmel látjuk a mi tervezetünket. Bulgária csütörtökön teljesen leállította a megújuló energia termelését. Mi ehhez képest méltányos megoldást találtunk” – szögezte le a miniszter.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.