
Fotó: Bús Ildikó
Felnőtt romákat ültettek iskolapadba Háromszéken – abban bíznak, hogy ezáltal a gyermekeiket is arra sarkallják, hogy folytassák tanulmányaikat.
2015. március 17., 19:432015. március 17., 19:43
2015. március 17., 20:182015. március 17., 20:18
Minderről keddi sajtótájékoztatóján értekezett Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője (képünkön).
Hetven roma tanulta ki Háromszéken a takarítói mesterséget, az európai uniós forrásokból finanszírozott projekt végén le is vizsgáztak, s hamarosan oklevelet és 300 lej javadalmazást kapnak a képzésért. Az igazgató elmondta, például a bölönpataki romák gyakorlati vizsgája abból állt, hogy kitakarították a közösségi házukat, saját készítésű seprűket használtak, és a lábtörlőket is ők kötötték.
Kelemen szerint továbbra is kevés az esély, hogy munkát találjanak, de legalább a tanulással jó példát mutattak a gyerekeiknek. Az igazgató ugyanakkor úgy véli, további tanfolyamokat kell szervezni a romáknak, hagyományos, kézműves mesterségeket kell tanítani nekik, például kosárfonást, seprűkötést.
Kovászna megye egyébként országos viszonylatban első helyen áll a felnőttképzés tekintetében, a falvakon is szerveznek tanfolyamokat – a napokban Zágonban és Kommandón indultak szakács- és pincérkurzusok, de képeznek építőipari szakmunkásokat, kereskedelmi dolgozókat, vállalkozói ismeretekre, számítógép-használatra és idegen nyelvekre tanítják a munkanélkülieket.
Olasz helyett német
Kelemen Tibor kedden egyúttal arról is beszámolt, hogy Bodzafordulón és környékén olasz nyelv tanfolyamot akartak indítani, tudva, hogy sokan dolgoznak Olaszországban, ám kiderült ott már telített a munkaerőpiac, inkább Ausztriában és Németországban a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban van kínálat, ezért szívesebben tanulnának németül.
A munkaügyi szakember ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy már itthon is hiányszakmák kezdtek lenni, amiket külföldön keresnek – tehát egyre nagyobb az igény az építőipari szakmunkások, a számítógép-kezelők, az egészségügyi asszisztensek, az autóvezetők, a pincérek, a szakácsok, valamint a mezőgazdasági szakképzetlen munkások iránt.
Elmegy a Pepsi Kovásznáról
A keddi sajtótájékoztatón azt is megtudtuk, hogy május elsejétől bezár Kovásznán a Vitarom Impex Kft. által működtetett Pepsi-palackozó üzem. Mint Kelemen Tibor kifejtette, négy alkalmazottnak már március végén felbontják a munkaszerződését, további 65 kovásznai májustól marad állás nélkül. A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője úgy tudja, a belső szabályzat értelmében az elbocsátott alkalmazottak végkielégítést kapnak.
A vállalat vezetői azzal indokolják az átszervezést, hogy tíz év alatt sem sikerült nyereségessé tenni a vállalkozást. Bukarestben olcsóbb lett volna az üdítő palackozása, ám amikor munkapontot létesítettek Kovásznán, abban bíztak, hogy fel tudják használni a természetes ásványvizet.
Az erős, jellegzetes ízű borvizet azonban nem tudták az üdítőhöz keverni, az ásványvíz-palackozással pedig nem tudták felvenni a versenyt, az árakat nagyon alacsonyan tartó konkurenciával, így a Valea Izvoarelor néven piacra dobott borvizük nem bizonyult sikertörténetnek. A kovásznai üzemben jelenleg három váltásban dolgoznak, a gyárat 2004-ben létesítették, akkor hétmillió dolláros befektetésről beszéltek.
A civilek perelnek, a Schweighofer dolgozik
Újabb döntés született a civilek kontra Schweighofer fűrészüzem ügyében: a bíróság nem függeszti fel a Kovászna megyei önkormányzat által 2013-ban kiállított építkezési engedélyt. Amint arról beszámoltunk, a bukaresti Bankwatch Románia Egyesület és a fogarasi Neuer Weg Egyesület bíróságon kérte az építkezési engedély felfüggesztését, azonban februárban a bukaresti törvényszék, majd márciusban a bukaresti táblabíróság sem adott helyet a kérésüknek. Áprilisban újabb tárgyalásra kerül sor, akkor már az engedély visszavonásáról.
Tavaly a területrendezési terv visszavonásáért is pert indítottak, a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki. Közben a rétyi üzemben gőzerővel folyik az építkezés, sőt már a termelés is megkezdődött. Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, jelenleg mintegy négyszázan dolgoznak a telepen, közülük 300-an az építkezésben, ám százan már a gyár alkalmazottai.
A tervek szerint mintegy hatszáz személyt foglalkoztatnak majd – van honnan válogatniuk, hiszen közel ezer önéletrajzot nyújtottak már be a meghirdetett állásokra pályázók. A gyár beindításakor egyébként nem lesz szalagvágás, elsőrönk-feldolgozás, a termelést fokozatosan indítják be – tájékoztatták az üzem vezetői Kelemen Tibort.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
szóljon hozzá!