Az RMDSZ javaslata szerint a kisgazdák legfeljebb 15 sertést tarthatnak gazdaságukban.
Fotó: Makkay József
Az afrikai sertéspestisjárvány gyors terjedése miatt felmerült a romániai sertéságazat törvényi szabályozása, több szakminisztériumi tervezet készült, de a gazdaszervezetek ellenállása miatt egyiket sem fogadták el. Idén nyáron az RMDSZ nyújtott be törvénytervezetet, amely egyaránt szabályozná a kisgazdák tevékenységét és a nagy farmok működését, elfogadását azonban a nagyüzemi lobbi megakadályozta. Az ágazat helyzetét RMDSZ-es szakpolitikusokkal jártuk körül.
2021. december 15., 19:442021. december 15., 19:44
Romániában három éve jelentős károkat okoz az afrikai sertéspestis, ezért többször felmerült a sertéstartók „rendszabályozása”. A korábbi szociáldemokrata kormány mezőgazdasági minisztere, Petre Daea rukkolt elő először az ötlettel, hogy kormányrendeletben szabályozza a kis- és nagyüzemi disznótartást, elképzeléseit azonban elmosta a 2019. decemberi parlamenti választás. Az ötlet azonban nem hevert sokáig parlagon, mert az agrártárca új vezetője, Adrian Oros hamar felkarolta elődje kezdeményezését.
A több hónapos cirkusz oldalvizén az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság is előrukkolt egy saját elképzeléssel, amely a nemzeti liberális (PNL) miniszter tervezetét kiegészítve szintén egyeduralkodó helyzetbe akarta juttatni az engedéllyel rendelkező, kereskedelmi disznófarmokat. Végül egyik elképzelésből sem lett jogszabály, Adrian Oros rendeletének elfogadását a több hónapos kormányválság akadályozta meg.
Az afrikai sertéspestis miatt az elmúlt években leállt az élőállat-forgalmazás: az állatvásárok szüneteltetése óta a kistermelők egyre nehezebb helyzetbe kerültek, de a nagy farmokat is megtizedelték a bevezetett karantén miatti korlátozások. Mivel az elhullott állatok után kifizetett kárpótlás egy része uniós pénzekből származik, az Európai Bizottság is sürgette Romániát, hogy szabályozza a sertéstartók működését, csökkentve ezzel a sertéspestis terjedését.
– nyilatkozta a Krónikának Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a bukaresti alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnöke.
Az afrikai sertéspestis miatt az elmúlt években leállt az élőállat-forgalmazás Romániában
Fotó: Veres Nándor
Az idén nyáron benyújtott törvénytervezet három csoportba sorolja a hazai sertéstartókat. Az első kategóriába a főleg önellátásra berendezkedő kisgazdák tartoznak, akik
– vagy ebben a létszámban malacozó kocát és a szaporulatát –, a felesleget pedig őstermelői engedéllyel tudnák értékesíteni. A második csoportba sorolták a piacra tenyésztő gazdákat, akik korlátlan mennyiségben hizlalhatnának disznókat és tenyészhetnének malacozó kocákat szigorú állatorvosi felügyelet mellett, a szükséges állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával.
Az RMDSZ törvényjavaslata szerint a kisgazdák kereskedelmi célú tevékenységéhez sem volna szükség jogi személyiségű vállalkozói háttérre:
Az állatokat az Országos Állatnyilvántartó Rendszerbe (SNIIA) kell regisztrálni, a sertések fülszámot kapnak. A fülszám az önellátó gazdaságok számára is kötelezővé válna.
A törvénytervezet harmadik kategóriájába tartoznak a jogi személyiségű háttérrel rendelkező sertésfarmok. A törvény ezek munkáját is segítené azzal az előírással, hogy amennyiben a településen vagy annak körzetében felüti a fejét az afrikai sertéspestis – és a farmon belül az állatok egészségesek –, az élőállat-forgalmazás korlátozása ne érintse a nagyüzemi sertésfarmot.
A kistermelők és a nagyüzemek békés egymás mellett élését szabályozó törvényjavaslat első körben elnyerte a román koalíciós pártok támogatását. Úgy tűnt, hogy a szenátus mezőgazdasági szakbizottságában lényegi módosítások nélkül megy át az előterjesztés, azonban szavazás előtt, az utolsó módosítások rendjén George Scarlat bizottsági elnök – a nemrég leköszönt liberális kormány mezőgazdasági államtitkára – váratlanul átszabta a törvénytervezetet. Javaslata szerint
A második kategóriába sorolt mezőgazdasági termelők évente maximum 15 sertést tenyészthetnének és forgalmazhatnának állategészségügyi felügyelet mellett. Mesterségesen megtermékenyített koca szaporulatát is felnevelhetik, de az állatlétszám nem haladhatná meg a 15 főt. A kereskedelmi céllal is működő kisgazdaságok kizárólag a megye határain belül értékesíthetnék a vágóállatokat.
A szenátusban átdolgozott törvénytervezet a korlátlan számú sertéstartás jogát csak az engedéllyel rendelkező farmok számára biztosítja. A mezőgazdasági szakbizottságból a szenátus plénuma elé került tervezetet többségi szavazattal elfogadták, de mivel ebben az esetben a képviselőház a döntéshozó kamara, az előterjesztés visszakerült a honatyák asztalára. Ezzel párhuzamosan román politikusok egymásnak ellentmondó nyilatkozatai nyomán a bukaresti média úgy állította be a történteket, hogy az RMDSZ honatyái akarják megszüntetni a háztáji sertéstartást, amit az RMDSZ az Agerpres hírügynökséghez a napokban eljuttatott részletes állásfoglalásában cáfolt.
Fotó: Makkay József
Könczei Csaba mezőgazdasági mérnök, háromszéki parlamenti képviselő szerint az RMDSZ számára elfogadhatatlan a szenátusban megszavazott törvénytervezet. „Ez lehetetlen helyzetbe hozná a háztáji sertéstartókat, amely már rövid távon is a kisgazdaságok sertéshizlalásának felszámolásához vezetne. A módosításokról előzetes egyeztetés nem történt az RMDSZ szenátoraival. A nagyüzemi disznóhizlalásban érdekelt bizottsági elnök, George Scarlat gyakorlatilag saját szakállára módosította a törvénytervezetünk szövegét liberális kollégáinak hallgatólagos beleegyezésével” – magyarázta lapunknak Könczei Csaba.
Magyar Lóránd ugyanakkor kizártnak tartja, hogy az RMDSZ által kezdeményezett törvényjavaslat mai, „kiherélt” formájában kerüljön elfogadásra. „Nem sietünk a parlamenti tárgyalással. Több visszajelzést kaptunk, hogy az RMDSZ eredeti javaslata jó, a szociáldemokrata mezőgazdasági miniszter, Adrian Chesnoiu is ezt támogatja. Addig nem szabad napirendre tűzni a képviselőházban, amíg a törvénnyel kapcsolatban nincs egyértelmű koalíciós egyezség” – fogalmazott a Krónikának Magyar Lóránd, aki úgy vélekedett, a törvény valószínűleg jövő tavasszal kerül ismét napirendre, és ha elfogadják, 2022 nyarán jelenne meg a Hivatalos Közlönyben.
Az állatorvos végzettségű szatmári politikus szerint egyértelműen tetten érhető a nagyüzemek lobbija, hogy partvonalra, a megszűnés szélére taszítsák a romániai kisgazdaságokat. Az érdekeiket védő mezőgazdasági nagyvállalkozó, George Scarlat támogatásával szeretnék elérni, hogy a piacon ők maradjanak egyedül, ami az RMDSZ-politikus szerint nem fog sikerülni. Magyar csak olyan mezőgazdasági törvény elfogadásában látja a kivezető utat a jelenlegi nehéz helyzetből, amely mind a kistermelők, mind a nagyüzemek számára megélhetést biztosít.
Fotó: Makkay József
Mindkét képviselő egyetértett abban, hogy a sertéstartást szabályozó rendelkezésekről elterjedt számtalan hír zavart kelt a kisgazdák körében.
Az állatokat állatorvosi engedéllyel lehet forgalmazni, szállítani. Az országszerte bevezetett karanténintézkedések miatt azonban az élőállat-értékesítést az állategészségügyi hatóság nagyon megnehezítette, a kihágások hatalmas büntetéssel járnak. Az a jellemző, hogy a gazdák csak saját településükön belül tudják hízóikat értékesíteni, azt is jobbára illegálisan. Magyar Lóránd képviselő úgy véli, az ágazat működését szabályozó leendő törvény elfogadása biztonságot és kiszámíthatóságot jelent majd mind a kistermelők, mind a nagyüzemek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás