Az RMDSZ javaslata szerint a kisgazdák legfeljebb 15 sertést tarthatnak gazdaságukban.
Fotó: Makkay József
Az afrikai sertéspestisjárvány gyors terjedése miatt felmerült a romániai sertéságazat törvényi szabályozása, több szakminisztériumi tervezet készült, de a gazdaszervezetek ellenállása miatt egyiket sem fogadták el. Idén nyáron az RMDSZ nyújtott be törvénytervezetet, amely egyaránt szabályozná a kisgazdák tevékenységét és a nagy farmok működését, elfogadását azonban a nagyüzemi lobbi megakadályozta. Az ágazat helyzetét RMDSZ-es szakpolitikusokkal jártuk körül.
2021. december 15., 19:442021. december 15., 19:44
Romániában három éve jelentős károkat okoz az afrikai sertéspestis, ezért többször felmerült a sertéstartók „rendszabályozása”. A korábbi szociáldemokrata kormány mezőgazdasági minisztere, Petre Daea rukkolt elő először az ötlettel, hogy kormányrendeletben szabályozza a kis- és nagyüzemi disznótartást, elképzeléseit azonban elmosta a 2019. decemberi parlamenti választás. Az ötlet azonban nem hevert sokáig parlagon, mert az agrártárca új vezetője, Adrian Oros hamar felkarolta elődje kezdeményezését.
A több hónapos cirkusz oldalvizén az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság is előrukkolt egy saját elképzeléssel, amely a nemzeti liberális (PNL) miniszter tervezetét kiegészítve szintén egyeduralkodó helyzetbe akarta juttatni az engedéllyel rendelkező, kereskedelmi disznófarmokat. Végül egyik elképzelésből sem lett jogszabály, Adrian Oros rendeletének elfogadását a több hónapos kormányválság akadályozta meg.
Az afrikai sertéspestis miatt az elmúlt években leállt az élőállat-forgalmazás: az állatvásárok szüneteltetése óta a kistermelők egyre nehezebb helyzetbe kerültek, de a nagy farmokat is megtizedelték a bevezetett karantén miatti korlátozások. Mivel az elhullott állatok után kifizetett kárpótlás egy része uniós pénzekből származik, az Európai Bizottság is sürgette Romániát, hogy szabályozza a sertéstartók működését, csökkentve ezzel a sertéspestis terjedését.
– nyilatkozta a Krónikának Magyar Lóránd, az RMDSZ Szatmár megyei parlamenti képviselője, a bukaresti alsóház mezőgazdasági bizottságának alelnöke.
Az afrikai sertéspestis miatt az elmúlt években leállt az élőállat-forgalmazás Romániában
Fotó: Veres Nándor
Az idén nyáron benyújtott törvénytervezet három csoportba sorolja a hazai sertéstartókat. Az első kategóriába a főleg önellátásra berendezkedő kisgazdák tartoznak, akik
– vagy ebben a létszámban malacozó kocát és a szaporulatát –, a felesleget pedig őstermelői engedéllyel tudnák értékesíteni. A második csoportba sorolták a piacra tenyésztő gazdákat, akik korlátlan mennyiségben hizlalhatnának disznókat és tenyészhetnének malacozó kocákat szigorú állatorvosi felügyelet mellett, a szükséges állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szabályok betartásával.
Az RMDSZ törvényjavaslata szerint a kisgazdák kereskedelmi célú tevékenységéhez sem volna szükség jogi személyiségű vállalkozói háttérre:
Az állatokat az Országos Állatnyilvántartó Rendszerbe (SNIIA) kell regisztrálni, a sertések fülszámot kapnak. A fülszám az önellátó gazdaságok számára is kötelezővé válna.
A törvénytervezet harmadik kategóriájába tartoznak a jogi személyiségű háttérrel rendelkező sertésfarmok. A törvény ezek munkáját is segítené azzal az előírással, hogy amennyiben a településen vagy annak körzetében felüti a fejét az afrikai sertéspestis – és a farmon belül az állatok egészségesek –, az élőállat-forgalmazás korlátozása ne érintse a nagyüzemi sertésfarmot.
A kistermelők és a nagyüzemek békés egymás mellett élését szabályozó törvényjavaslat első körben elnyerte a román koalíciós pártok támogatását. Úgy tűnt, hogy a szenátus mezőgazdasági szakbizottságában lényegi módosítások nélkül megy át az előterjesztés, azonban szavazás előtt, az utolsó módosítások rendjén George Scarlat bizottsági elnök – a nemrég leköszönt liberális kormány mezőgazdasági államtitkára – váratlanul átszabta a törvénytervezetet. Javaslata szerint
A második kategóriába sorolt mezőgazdasági termelők évente maximum 15 sertést tenyészthetnének és forgalmazhatnának állategészségügyi felügyelet mellett. Mesterségesen megtermékenyített koca szaporulatát is felnevelhetik, de az állatlétszám nem haladhatná meg a 15 főt. A kereskedelmi céllal is működő kisgazdaságok kizárólag a megye határain belül értékesíthetnék a vágóállatokat.
A szenátusban átdolgozott törvénytervezet a korlátlan számú sertéstartás jogát csak az engedéllyel rendelkező farmok számára biztosítja. A mezőgazdasági szakbizottságból a szenátus plénuma elé került tervezetet többségi szavazattal elfogadták, de mivel ebben az esetben a képviselőház a döntéshozó kamara, az előterjesztés visszakerült a honatyák asztalára. Ezzel párhuzamosan román politikusok egymásnak ellentmondó nyilatkozatai nyomán a bukaresti média úgy állította be a történteket, hogy az RMDSZ honatyái akarják megszüntetni a háztáji sertéstartást, amit az RMDSZ az Agerpres hírügynökséghez a napokban eljuttatott részletes állásfoglalásában cáfolt.
Fotó: Makkay József
Könczei Csaba mezőgazdasági mérnök, háromszéki parlamenti képviselő szerint az RMDSZ számára elfogadhatatlan a szenátusban megszavazott törvénytervezet. „Ez lehetetlen helyzetbe hozná a háztáji sertéstartókat, amely már rövid távon is a kisgazdaságok sertéshizlalásának felszámolásához vezetne. A módosításokról előzetes egyeztetés nem történt az RMDSZ szenátoraival. A nagyüzemi disznóhizlalásban érdekelt bizottsági elnök, George Scarlat gyakorlatilag saját szakállára módosította a törvénytervezetünk szövegét liberális kollégáinak hallgatólagos beleegyezésével” – magyarázta lapunknak Könczei Csaba.
Magyar Lóránd ugyanakkor kizártnak tartja, hogy az RMDSZ által kezdeményezett törvényjavaslat mai, „kiherélt” formájában kerüljön elfogadásra. „Nem sietünk a parlamenti tárgyalással. Több visszajelzést kaptunk, hogy az RMDSZ eredeti javaslata jó, a szociáldemokrata mezőgazdasági miniszter, Adrian Chesnoiu is ezt támogatja. Addig nem szabad napirendre tűzni a képviselőházban, amíg a törvénnyel kapcsolatban nincs egyértelmű koalíciós egyezség” – fogalmazott a Krónikának Magyar Lóránd, aki úgy vélekedett, a törvény valószínűleg jövő tavasszal kerül ismét napirendre, és ha elfogadják, 2022 nyarán jelenne meg a Hivatalos Közlönyben.
Az állatorvos végzettségű szatmári politikus szerint egyértelműen tetten érhető a nagyüzemek lobbija, hogy partvonalra, a megszűnés szélére taszítsák a romániai kisgazdaságokat. Az érdekeiket védő mezőgazdasági nagyvállalkozó, George Scarlat támogatásával szeretnék elérni, hogy a piacon ők maradjanak egyedül, ami az RMDSZ-politikus szerint nem fog sikerülni. Magyar csak olyan mezőgazdasági törvény elfogadásában látja a kivezető utat a jelenlegi nehéz helyzetből, amely mind a kistermelők, mind a nagyüzemek számára megélhetést biztosít.
Fotó: Makkay József
Mindkét képviselő egyetértett abban, hogy a sertéstartást szabályozó rendelkezésekről elterjedt számtalan hír zavart kelt a kisgazdák körében.
Az állatokat állatorvosi engedéllyel lehet forgalmazni, szállítani. Az országszerte bevezetett karanténintézkedések miatt azonban az élőállat-értékesítést az állategészségügyi hatóság nagyon megnehezítette, a kihágások hatalmas büntetéssel járnak. Az a jellemző, hogy a gazdák csak saját településükön belül tudják hízóikat értékesíteni, azt is jobbára illegálisan. Magyar Lóránd képviselő úgy véli, az ágazat működését szabályozó leendő törvény elfogadása biztonságot és kiszámíthatóságot jelent majd mind a kistermelők, mind a nagyüzemek számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás