
Fotó: A szerző felvétele
2010. augusztus 20., 08:442010. augusztus 20., 08:44
A szervezők célja, hogy támogassák az élelmiszerlánc valamennyi közreműködőjét: a termelőt, a feldolgozót, az áru értékesítésével és megsemmisítésével foglalkozó összes vállalkozást, hivatalt, kutatót és nem utolsósorban a fogyasztót, akiért a lánc résztvevői dolgoznak.
Tizenhárom helyszínen rendezik meg a hús és húskészítmények nemzetközi versenyét is. Vidéken a helyi nevezetességek mutatkoznak be: Békéscsabán kolbász- és szalámivilágbajnokság, Bábolnán a sonka, Szegeden a vadhúsok, Lillafüreden a hal, Mezőkövesden a szalonna, tepertő, Alsózsolcán a felvágottak, Debrecenben a szarvasmarhahúsok, Kecskeméten a kecske- és juhhús, Szigetváron a disznósajt, kenőmájas, Abaújszántón a füstölt, pácolt termékek, Ajak a sertéshúsok világversenyének ad otthont, Ónodon böllérvilágbajnokság lesz. Sepsiszentgyörgyön a régió legjobb birkahúskészítményeit keresték.
Szerdán este a sepsiszentgyörgyi Park vendéglő előtti téren 13 csapat kínálta az előre elkészített és a helyben készülő finomságokat. Készült töltött bárány, pácolt hús, máj, tárkonyos bárányleves, sültek, és bográcsosok. A versenyt Tribel Sándor nyert, aki töltött bárányt, omlós sült májat, és nokedlivel, kovászos uborkával körített birkapörköltet készített, ezzel a menüsorral kápráztatta el a zsűrit és a résztvevőket. Ő és csapata augusztus 21-én a budai várban sorra kerülő gálaműsoron vehetnek ezek után részt, ahol a 13 verseny legjobb készítményeit díjazzák.
A rendezvény lebonyolítását Sepsiszentgyörgyön az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság, a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi kapitánysága és a Sepsiszentgyörgyi Vendéglátó-ipari Egységek Szövetsége (SVESZ) vállalta fel. Kovács István, a SVESZ elnöke a Krónikának elmondta, a birkahúst az emberek 30–40 százaléka kedveli, de delikateszként kiemelkedhet a többi készítmény közül. Kovács ugyanakkor arra is kitért, hogy a székelyföldi turizmus és egyúttal a gazdaság is fellendülhessen, minél több rendezvényre van szükség.
A különböző események ugyanis felpörgethetik a térség életét, így olyan eseményeket kell kitalálni és tető alá hozni, amelyek megállnak a saját lábukon, vonzzák az érdeklődőket. Nyáron a Székelyföldön nem történik semmi, nincs színházi előadás, szórakozási lehetőség. A gasztronómiai rendezvények azért is életképesek, mert az éppen a Székelyföldön levő turisták is szívesen részt vesznek, de vannak, akik a rendezvény kedvéért utaznak ide, részletezte a szakember.
„A magyarországiaktól nem Amo szappant vagy Vegetát várunk, hanem hogy osszák meg velünk tapasztalataikat, segítsenek, hogy megszervezzük rendezvényeinket, vagy éppen csatlakozhassunk az ottani eseménysorozatokhoz, mint ez esetben is” – fogalmazta meg Kovács István.
Hozzátette: a Székelyföldön még nagy bajok vannak a gasztronómiával, minden étterem étlapján szinte azonos módon sültek, csorbák szerepelnek, nem fektetnek hangsúlyt az idényjellegű vagy helyi különlegességekre. „A vendéglátóknak, a gasztronómiai szakembereknek, a kézműveseknek, a szórakoztatóiparban dolgozóknak egyaránt össze kellene fogniuk, hogy kimozdítsák a turizmust a holtpontról” – összegzett Kovács István.
Az I. Fenntartható Élelmiszerlánc Világtalálkozót és a X. Húshigiéniai és Húsvizsgálati Világkongresszust az Európai Élelmiszerlánc Parlament (Foodlawment) szervezte meg. Mint a felhívásban is hangsúlyozták, a fenntartható élelmiszerlánc megőrzésének alapfeltétele, hogy annak minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel összehangoltan működtessék.
„A fenntartható élelmiszer-előállítás viszonylag újonnan megismert fogalom, kifejezi azt a törekvést, hogy ma a felelősségteljes gondolkodás azt jelenti, hogy a vállalkozók önmaguk érdekein kívül figyelembe veszik a környezeti és társadalmi értékeket is” – fejtette ki a keddi megnyitón Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Búza László, a Foodlawment Egyesület elnöke arról beszélt: a fenntartható élelmiszerlánc alapgondolata, hogy a „talajművelés-növénytermesztés-állattenyésztés-húsfeldolgozás-ételkészítés-hulladékkezelés” lánc akkor biztonságos a jövő számára is, ha minden elemét környezettudatosan, a többi elemmel harmonikusan összehangolva működtetik.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.