2013. április 14., 21:162013. április 14., 21:16
A kezdeményezésről a Bihar megyei parlamenti pártok megyei elnökei, illetve honatyái egyeztek meg közös nyilatkozatban a hét végén, a törvényjavaslat kidolgozását a szenátorok és képviselők vállalták magukra. A tervezetet Ritli László Csongor nagyváradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő mutatta be. Mint elmondta, a javaslat lényege az, hogy a 2010/50-es számú kormányrendeletet három új cikkellyel módosítanák. Ennek megfelelően a hitelfelvevőknek lehetőségük lenne megválasztani, milyen pénznemben fizetik vissza törlesztőrészletüket, igény szerint akár nagyobb összeget is törleszthetnének, ugyanakkor a valutában történő részletfizetés esetében a hitelszerződés megkötésének pillanatában érvényes valutaárfolyamot kellene figyelembe venni a törlesztés teljes ideje alatt.
Kiss Sándor, a Bihar megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke konkrét példával illusztrálta a devizahitelesek helyzetét, a nyilvánosság elé tárva egyik ismerőse esetét, aki 2008-ban svájci frank alapú kölcsönt vett fel. A bank eredetileg két százalékos kamattal hirdette a hitelt, ami viszont a különböző illetékekkel és kezelési költségekkel együtt előbb 6,9, majd 11 százalékra nőtt. A gazdasági válság kirobbanása után a hiteles jövedelme a felére csökkent, ő pedig abba a helyzetbe került, hogy négyévi törlesztés után többel tartozik a banknak, mint amennyit eredetileg felvett: 170 ezer lejnyi kölcsönből 91 ezret már visszafizetett, mégis 220 ezerrel adós. Számítások szerint az illető pénzintézet 88 százalékos hasznot húzott egyetlen ügyfele után. A devizahitelesek támogatását célzó kezdeményezés előterjesztői úgy gondolják, javaslatuk nyomán a hasonlóképpen eljáró bankok nem 88, csak 45 százaléknyi profitot termelnének egy hitelfelvevőn, amivel még mindig elégedettek lehetnek. Kiss Sándor alelnök úgy fogalmazott: a gazdasági válságot a bankok okozták, elvárható tehát, hogy ők is engedjenek valamit a nyereségükből, és tegyenek valamit a károsultakért, vagyis a hitelfelvevőkért. Az együttműködési nyilatkozatot a megye parlamenti képviselettel rendelkező pártjainak területi elnökei, illetve két kivétellel az öszszes megyei szenátor és parlamenti képviselő látta el aláírásával, köztük a kormánypártok is.
Mint arról beszámoltunk, a kormány legutóbbi ülésén már elutasított egy nehéz helyzetbe került hitelfelvevők számára kedvező kezdeményezést. A hat szociáldemokrata honatya által előterjesztett, parlamenti vitára váró javaslatban az áll, hogy a legrosszabb helyzetben lévő banki adósok esetében két évig kilakoltatási moratóriumot vezetne be az állam abban az esetben, ha az ingatlan az egyetlen, amivel a család rendelkezik, a hitelfelvevő jövedelme pedig nem haladja meg az országos átlagbért.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.