2013. április 14., 21:162013. április 14., 21:16
A kezdeményezésről a Bihar megyei parlamenti pártok megyei elnökei, illetve honatyái egyeztek meg közös nyilatkozatban a hét végén, a törvényjavaslat kidolgozását a szenátorok és képviselők vállalták magukra. A tervezetet Ritli László Csongor nagyváradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő mutatta be. Mint elmondta, a javaslat lényege az, hogy a 2010/50-es számú kormányrendeletet három új cikkellyel módosítanák. Ennek megfelelően a hitelfelvevőknek lehetőségük lenne megválasztani, milyen pénznemben fizetik vissza törlesztőrészletüket, igény szerint akár nagyobb összeget is törleszthetnének, ugyanakkor a valutában történő részletfizetés esetében a hitelszerződés megkötésének pillanatában érvényes valutaárfolyamot kellene figyelembe venni a törlesztés teljes ideje alatt.
Kiss Sándor, a Bihar megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke konkrét példával illusztrálta a devizahitelesek helyzetét, a nyilvánosság elé tárva egyik ismerőse esetét, aki 2008-ban svájci frank alapú kölcsönt vett fel. A bank eredetileg két százalékos kamattal hirdette a hitelt, ami viszont a különböző illetékekkel és kezelési költségekkel együtt előbb 6,9, majd 11 százalékra nőtt. A gazdasági válság kirobbanása után a hiteles jövedelme a felére csökkent, ő pedig abba a helyzetbe került, hogy négyévi törlesztés után többel tartozik a banknak, mint amennyit eredetileg felvett: 170 ezer lejnyi kölcsönből 91 ezret már visszafizetett, mégis 220 ezerrel adós. Számítások szerint az illető pénzintézet 88 százalékos hasznot húzott egyetlen ügyfele után. A devizahitelesek támogatását célzó kezdeményezés előterjesztői úgy gondolják, javaslatuk nyomán a hasonlóképpen eljáró bankok nem 88, csak 45 százaléknyi profitot termelnének egy hitelfelvevőn, amivel még mindig elégedettek lehetnek. Kiss Sándor alelnök úgy fogalmazott: a gazdasági válságot a bankok okozták, elvárható tehát, hogy ők is engedjenek valamit a nyereségükből, és tegyenek valamit a károsultakért, vagyis a hitelfelvevőkért. Az együttműködési nyilatkozatot a megye parlamenti képviselettel rendelkező pártjainak területi elnökei, illetve két kivétellel az öszszes megyei szenátor és parlamenti képviselő látta el aláírásával, köztük a kormánypártok is.
Mint arról beszámoltunk, a kormány legutóbbi ülésén már elutasított egy nehéz helyzetbe került hitelfelvevők számára kedvező kezdeményezést. A hat szociáldemokrata honatya által előterjesztett, parlamenti vitára váró javaslatban az áll, hogy a legrosszabb helyzetben lévő banki adósok esetében két évig kilakoltatási moratóriumot vezetne be az állam abban az esetben, ha az ingatlan az egyetlen, amivel a család rendelkezik, a hitelfelvevő jövedelme pedig nem haladja meg az országos átlagbért.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.