2013. április 14., 21:162013. április 14., 21:16
A kezdeményezésről a Bihar megyei parlamenti pártok megyei elnökei, illetve honatyái egyeztek meg közös nyilatkozatban a hét végén, a törvényjavaslat kidolgozását a szenátorok és képviselők vállalták magukra. A tervezetet Ritli László Csongor nagyváradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő mutatta be. Mint elmondta, a javaslat lényege az, hogy a 2010/50-es számú kormányrendeletet három új cikkellyel módosítanák. Ennek megfelelően a hitelfelvevőknek lehetőségük lenne megválasztani, milyen pénznemben fizetik vissza törlesztőrészletüket, igény szerint akár nagyobb összeget is törleszthetnének, ugyanakkor a valutában történő részletfizetés esetében a hitelszerződés megkötésének pillanatában érvényes valutaárfolyamot kellene figyelembe venni a törlesztés teljes ideje alatt.
Kiss Sándor, a Bihar megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke konkrét példával illusztrálta a devizahitelesek helyzetét, a nyilvánosság elé tárva egyik ismerőse esetét, aki 2008-ban svájci frank alapú kölcsönt vett fel. A bank eredetileg két százalékos kamattal hirdette a hitelt, ami viszont a különböző illetékekkel és kezelési költségekkel együtt előbb 6,9, majd 11 százalékra nőtt. A gazdasági válság kirobbanása után a hiteles jövedelme a felére csökkent, ő pedig abba a helyzetbe került, hogy négyévi törlesztés után többel tartozik a banknak, mint amennyit eredetileg felvett: 170 ezer lejnyi kölcsönből 91 ezret már visszafizetett, mégis 220 ezerrel adós. Számítások szerint az illető pénzintézet 88 százalékos hasznot húzott egyetlen ügyfele után. A devizahitelesek támogatását célzó kezdeményezés előterjesztői úgy gondolják, javaslatuk nyomán a hasonlóképpen eljáró bankok nem 88, csak 45 százaléknyi profitot termelnének egy hitelfelvevőn, amivel még mindig elégedettek lehetnek. Kiss Sándor alelnök úgy fogalmazott: a gazdasági válságot a bankok okozták, elvárható tehát, hogy ők is engedjenek valamit a nyereségükből, és tegyenek valamit a károsultakért, vagyis a hitelfelvevőkért. Az együttműködési nyilatkozatot a megye parlamenti képviselettel rendelkező pártjainak területi elnökei, illetve két kivétellel az öszszes megyei szenátor és parlamenti képviselő látta el aláírásával, köztük a kormánypártok is.
Mint arról beszámoltunk, a kormány legutóbbi ülésén már elutasított egy nehéz helyzetbe került hitelfelvevők számára kedvező kezdeményezést. A hat szociáldemokrata honatya által előterjesztett, parlamenti vitára váró javaslatban az áll, hogy a legrosszabb helyzetben lévő banki adósok esetében két évig kilakoltatási moratóriumot vezetne be az állam abban az esetben, ha az ingatlan az egyetlen, amivel a család rendelkezik, a hitelfelvevő jövedelme pedig nem haladja meg az országos átlagbért.
Koalíciós egyeztetésen próbálják meg tisztázni a bukaresti kormánypártok vezetői a költségvetés miatti, botrányba torkolló nézeteltéréseket.
Miközben tovább késik a hatósági fellépés az üzemanyagárak drasztikus emelkedésének megfékezése érdekében, a kőolaj világpiaci árának alakulását lekövetve, csütörtökön tovább drágult mind a benzin, mind a gázolaj a romániai töltőállomásokon.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.