2013. április 14., 21:162013. április 14., 21:16
A kezdeményezésről a Bihar megyei parlamenti pártok megyei elnökei, illetve honatyái egyeztek meg közös nyilatkozatban a hét végén, a törvényjavaslat kidolgozását a szenátorok és képviselők vállalták magukra. A tervezetet Ritli László Csongor nagyváradi RMDSZ-es önkormányzati képviselő mutatta be. Mint elmondta, a javaslat lényege az, hogy a 2010/50-es számú kormányrendeletet három új cikkellyel módosítanák. Ennek megfelelően a hitelfelvevőknek lehetőségük lenne megválasztani, milyen pénznemben fizetik vissza törlesztőrészletüket, igény szerint akár nagyobb összeget is törleszthetnének, ugyanakkor a valutában történő részletfizetés esetében a hitelszerződés megkötésének pillanatában érvényes valutaárfolyamot kellene figyelembe venni a törlesztés teljes ideje alatt.
Kiss Sándor, a Bihar megyei közgyűlés RMDSZ-es alelnöke konkrét példával illusztrálta a devizahitelesek helyzetét, a nyilvánosság elé tárva egyik ismerőse esetét, aki 2008-ban svájci frank alapú kölcsönt vett fel. A bank eredetileg két százalékos kamattal hirdette a hitelt, ami viszont a különböző illetékekkel és kezelési költségekkel együtt előbb 6,9, majd 11 százalékra nőtt. A gazdasági válság kirobbanása után a hiteles jövedelme a felére csökkent, ő pedig abba a helyzetbe került, hogy négyévi törlesztés után többel tartozik a banknak, mint amennyit eredetileg felvett: 170 ezer lejnyi kölcsönből 91 ezret már visszafizetett, mégis 220 ezerrel adós. Számítások szerint az illető pénzintézet 88 százalékos hasznot húzott egyetlen ügyfele után. A devizahitelesek támogatását célzó kezdeményezés előterjesztői úgy gondolják, javaslatuk nyomán a hasonlóképpen eljáró bankok nem 88, csak 45 százaléknyi profitot termelnének egy hitelfelvevőn, amivel még mindig elégedettek lehetnek. Kiss Sándor alelnök úgy fogalmazott: a gazdasági válságot a bankok okozták, elvárható tehát, hogy ők is engedjenek valamit a nyereségükből, és tegyenek valamit a károsultakért, vagyis a hitelfelvevőkért. Az együttműködési nyilatkozatot a megye parlamenti képviselettel rendelkező pártjainak területi elnökei, illetve két kivétellel az öszszes megyei szenátor és parlamenti képviselő látta el aláírásával, köztük a kormánypártok is.
Mint arról beszámoltunk, a kormány legutóbbi ülésén már elutasított egy nehéz helyzetbe került hitelfelvevők számára kedvező kezdeményezést. A hat szociáldemokrata honatya által előterjesztett, parlamenti vitára váró javaslatban az áll, hogy a legrosszabb helyzetben lévő banki adósok esetében két évig kilakoltatási moratóriumot vezetne be az állam abban az esetben, ha az ingatlan az egyetlen, amivel a család rendelkezik, a hitelfelvevő jövedelme pedig nem haladja meg az országos átlagbért.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.