Rosszabb lesz, mint 2008-ban?

A szakember szerint a Federal Reserve monetáris politikája odavezet, hogy a dollár a jövőben elértéktelenedik. Faber ugyanakkor nem teljesen pesszimista a részvényekkel kapcsolatban. Mint vallja, amennyiben a világ abba az irányba halad, amerre ő gondolja, talán jobb részvényeket birtokolni, mint államkötvényeket. „Az amerikai állampapírok piacán lufi alakult ki, hiszen a romló gazdasági teljesítmény csökkenti az adóbevételeket, s a kormányzat egyre több kötvény kibocsátására kényszerül, ami csökkenti azok minőségét. Bölcs döntés lehet nem dolláralapú befektetésekbe diverzifikálniuk a befektetőknek a vagyonukat” – hangsúlyozta Faber. Hozzátette: a készpénzfelhalmozást jelenleg nem tartja jó befektetési döntésnek; bár krízishelyzetekben a készpénz eddig kiváló menedéknek bizonyult, a Fed hozzáállása a dolgokhoz paradox helyzetet teremtett.

A részvénypiac helyzetéről szólva kifejtette, nem annyira rossz, mint amennyire annak tűnik. Meglátása szerint ugyanis amint közelít az 1000 pontos szint az S&P-500-as indexben, a Fed azonnal belekezd majd a kvantitatív lazítás harmadik körébe (QE3), és ez stabilizálhatja a részvényárfolyamokat. Faber azon a nézeten van, hogy a 2009. márciusi mélypont hoszszú távú volt a részvénypiacon. Megerősítette véleményét, amely szerint a feltörekvő piaci részvények jó befektetésnek bizonyulhatnak.

Ugyanakkor a tőzsdei befektető úgy ítéli meg, hogy Ázsiában fel lehet építeni egy magas osztalékfizetési rátájú cégek részvényeiből álló portfóliót, amely hosszabb távon éves szinten 5-7 százalékos hozamot biztosíthat a tulajdonosnak. „Jó célpontok lehetnek a japán biztosítói és banki részvények is, az ő hitelportfóliójuk sokkal jobb minőségű, mint amerikai vagy európai társaiké” – mondta. Emellett fenntartotta pozitív véleményét az arannyal kapcsolatban is, amelyre ő mint a jelenlegi devizákkal versenyző alternatív fizetőeszközre tekint.

Recesszió Amerikában?

Eközben a JP Morgan bankcsoport befektetőknek kiadott heti globális összegzése arra mutatott rá, hogy jelentős a kockázata egy újabb amerikai recessziónak. Legújabb helyzetértékelésükben a londoni pénzügyi elemzők úgy fogalmaztak, hogy a következő négy negyedévre most már mindöszsze 1 százalékos növekedést várnak az Egyesült Államokban, és a ház közgazdászainak becslése szerint 40 százalékos az esélye annak, hogy az amerikai gazdaság ismét recesszióba sülylyed.  A JP Morgan szakértői történelmi ökonometriai összevetést készítettek az elmúlt évtizedekről, és kimutatták, hogy a II. világháború utáni időszak amerikai recesszióit az esetek 82 százalékában 1 százalékos vagy annál lassabb éves szintű gazdasági növekedések előzték meg. A ház elemzőinek előrejelzése szerint a növekedési lendület a felzárkózó piaci térségben is megtorpan a következő egy évben.

Soros spekulációkat sejtet a háttérben

Az euró kizárólag egy „titokzatos vásárlónak” köszönheti dollárral szembeni erejét – jelentette ki az elmúlt időszak történései kapcsán Soros György a német Der Spiegel magazinnak adott interjúban. Az euró ugyanis meglepően jól szerepelt az idén az európai szuverén kötvénypiaci bonyodalmak ellenére. A dollárral szemben az év eleje óta 7,6 százalékkal erősödött. A magyar származású üzletember egy tréfás megjegyzéssel hárította el az őt kérdező riporternek azt a felvetését, hogy esetleg ő maga lenne az a titokzatos vásárló. Sejteni engedte viszont, hogy szerinte valójában kiről is van szó. „Semmiképpen sem shortolnám az eurót, mivel Kínának érdekében áll, hogy legyen a dollárnak alternatívája. Kínára nyugodtan lehet számítani, hogy az európai hatóságok mögé áll, mihelyt az euró támogatásáról van szó” – mondta Soros György a német magazinnak.

A befektető az utóbbi időben egyébként számos alkalommal adott hangot véleményének az euróövezeti adósságválsággal kapcsolatban, határozottan támogatva az euróövezeti közös kötvények bevezetésének gondolatát, és az euró támogatására szólította fel Németországot. „A spekuláció minden válságot csak súlyosabbá tesz” – ismeri be Soros György, azonnal ki is fordítva a spekuláns kifejezés értelmezését, mondván, manapság a jegybankok a legnagyobb spekulánsok, mivel ők hajtják végre a legnagyobb vételi és eladási műveleteket. „A fedezeti (hedge) alapokat már régen leváltották a jegybankok. A piacok stabil pénzügyi rendszer kialakítását várják a hatóságoktól. Ha van rés a rendszeren, azt a spekulánsok megtalálják” – mutatott rá a magazinnak a magyar származású amerikai milliárdos.

A gazdasági szakértők pedig azt mondják, hogy ha devizapiaci spekulációról van szó, érdemes odafigyelni arra, amit a piaci spekulációk bölcse, Soros György mond. Hiszen ő több mint egymilliárd dollárt keresett 1992-ben azzal, hogy árfolyam-spekulációval akkora nyomás alá helyezte az angol fontot, hogy annak el kellett hagynia az ERM európai árfolyam-mechanizmusát.