Romániában a legalacsonyabb az európai uniós források lehívási rátája, amely 20 százalékkal elmarad az uniós átlagtól – hívta fel a figyelmet Angela Filote, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője.
2015. február 05., 15:532015. február 05., 15:53
Rámutatott: Románia az egyetlen EU-s tagország, ahol a 2007–2013-as költségvetési időszakban biztosított finanszírozások lehívási rátája nem éri el a 60 százalékot, ráadásul már csak ez az év áll a hatóságok rendelkezésére, hogy a megmaradt összegeket felhasználja.
A szakértő szerint a lemaradás legfőbb oka, hogy Romániában minden „túlbürokratizált”, de annak is negatív következményei voltak, hogy „a játékszabályok menet közben változtak”, erre több kedvezményezett is panaszkodott az elmúlt években.
Az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint a rendelkezésre álló összegnek alig 56 százalékát hívtuk le, az uniós átlag pedig 76 százalék. „A hatóságok biztosan mindent megtesznek majd azért, hogy decemberig a lehető legtöbb pénzt felhasználják, de fontos, hogy a 2014–2020-as költségvetési időszakban ne kövessék el ezt a hibát” – hangsúlyozta Angela Filote.
Az uniós pénzekért felelős minisztérium adatai szerint a strukturális és kohéziós alapok lehívási rátája idén januárban 0,06 százalékkal emelkedett decemberhez képest, ez összesen 9,966 milliárd eurónyi támogatást jelent.
Az ország a környezetvédelmi alapok tekintetében áll a legrosszabbul: a 2007 óta kiutalt 4,413 milliárd euróból alig 1,866 milliárd eurót sikerült lehívni, ez mindössze 42,2 százalék.
A legjobb eredményeket az adminisztratív kapacitás fejlesztését célzó programban érte el az ország: a finanszírozás 77,5 százalékát sikerült lehívni, igaz ugyan, hogy 2007 óta csak 208 millió eurót utaltak ki erre a célra.
Eugen Teodorovici EU-s alapokért felelős miniszter január elején azt ígérte: év végére az uniós alapok lehívási rátája eléri majd a 80 százalékot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!