
Fotó: Gazda Árpád
Román-szlovák konzorciumnak ítélte a romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) az észak-erdélyi A3-as autópálya Bisztraterebes és Berettyószéplak közötti szakaszának a tervezési és építési jogát – közölte hétfőn honlapján a CNAIR.
2021. szeptember 06., 21:452021. szeptember 06., 21:45
2021. szeptember 06., 21:512021. szeptember 06., 21:51
Az Asocierea Constructii Erbașu és a Vahostav - SK A.S. Társaságok konzorciuma áfa nélkül 542,95 millió lejért vállalta az amerikai Bechtel társaság által elkezdett, de félbehagyott 26,35 kilométeres szakasz befejezését.
A sztrádaszakasz három völgyhidat, nyolc felüljárót és nyolc hidat is tartalmaz. Ezek egyike a berettyószéplaki víztározó fölött kanyarodva áthaladó 1650 méter hosszú híd, melynek szerkezetét már a Bechtel megépítette.
A CNAIR közölte, akkor köthetik meg a szerződést a konzorciummal, ha a pályázaton alulmaradt cégek egyike sem nyújt be óvást a határozat ellen.
A román állam 2003-ban döntött arról, hogy megépíti a Borstól Brassóig vezető 515 kilométeres észak-erdélyi (A3-as) autópályát. A pályaépítést nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kivonta a közbeszerzési törvény hatálya alól, és versenytárgyalás nélkül bízta meg az amerikai Bechtel társaságot a feladat elvégzésével. 2013-ig – amikor a román állam szerződést bontott a Bechtellel – csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres szakaszt adták át, és további 60 kilométeren végezték el a munkálatok mintegy felét.
A romániai közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság ezt követően rövidebb szakaszokra osztotta a pályát és ezekre keresett tervezőt és kivitelezőt. Ez a folyamat is számos kudarccal járt.
A CNAIR később ezt a szakaszt is három részre osztotta, és külön pályázatokat írt ki az egyes alszakaszokra. Ezek közül a csak a Nagykereki-Bors II. autópálya-határátkelőhelytől Biharig tartó öt kilométeres szakasz épült meg. A Bihar - Bisztraterebes szakasz megépítésével 2020 júniusában szintén egy román-szlovák konzorciumot bízott meg az állam képviselője. A bihari sajtó azonban korábban arról cikkezett, hogy a CNAIR nem fogadta el a cégcsoport által elkészített műszaki tervet, ezért a tényleges építési munka ezen a szakaszon sem kezdődhetett el, és további egyeztetések zajlanak a megrendelő és a kivitelező között.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!