
A Románia által 2010-ben alkalmazott megszorításokhoz folyamodik Szerbia, ahol októbertől csökkennek a nyugdíjak és a közszféra bérei.
2014. szeptember 21., 17:052014. szeptember 21., 17:05
Alekszandar Vucsics miniszterelnök a belgrádi közszolgálati televíziónak a hétvégén adott interjújában bejelentette, a progresszív adózás után kormánya a jövő hónaptól progresszív nyugdíjcsökkentést vezet be. A kormányfő a megszorító intézkedésektől azt reméli, hogy megfékezheti a várhatóan a bruttó hazai termék (GDP) 8,3 százalékát is elérő költségvetési hiány további növekedését.
A régóta várt gazdasági megszorítás a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is meggyőzheti arról, hogy újabb készenléti hitelt adjon a nyugat-balkáni országnak. „Ezzel a megállapodással Szerbia vonzóbbá válna a befektetők számára, s a kétéves minimumon álló dinár is stabilizálódhatna\" – közölte Vucsics. Az IMF képviselői korábban kifejtették, hogy a magas költségvetési hiány mellett aggasztónak tartják a 70 százalékos GDP-arányos államadósságot.
Az eddig ismertetett részletek szerint a 25 ezer dinár (mintegy ezer lej) alatti nyugdíjak nem csökkennek, míg az azt meghaladóakból – összegtől függően – 3,1-10 százalékot vesznek el. „Az összesen 1,7 millió nyugdíjas közül 744 ezer személy kevesebb mint 10 ezer dinárt kap havonta, őket nem fogjuk bántani, és azokat sem, akiknek átlagos, 25 ezer dinárig terjedő nyugdíjuk van, ez pedig a nyugdíjasok 60,2 százaléka\" – hangsúlyozta Vucsics.
A közszférában dolgozók béreinél szintén a 25 ezer dináros határt veszik figyelembe októbertől, amikor az afeletti fizetéseket 10-10,5 százalékkal csökkentik. Ezekkel a megszorításokkal évente mintegy 400 millió eurót takarítana meg az ország, további pénzeket pedig a mezőgazdasági támogatások csökkentésével spórolnának.
Sőt a szigorú megszorítások részeként a közszférában dolgozók további elbocsátására lehet számítani, az ország felduzzadt adminisztrációjában jelenleg mintegy 600 ezer közszolga dolgozik. A szerb kormányfő hozzátette, a megszorító intézkedések 700 millió euró megtakarítást hoznak a költségvetés számára, ami 2016-ra jelentősen javíthat az ország anyagi helyzetén.
Mint ismert, négy évvel ezelőtt az Emil Boc vezette kormány ugyancsak az IMF nyomására csökkentette 25 százalékkal a romániai közalkalmazottak bérét, 19-ről pedig 24 százalékra emelte az áfát.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!