Profittal zárta a tavalyi évet a sepsiszentgyörgyi Olt Textilgyár

Tavaly már 4,2 millió lejes nyereséggel zárták az évet, a forgalmuk 33,2 millió lej volt, 92,6 ezer lejt fizettek be az államkaszszába, és nincs adósságuk – tájékoztatott az igazgató. Az elmúlt években az ökoágyneművel törtek be az európai piacra, az elmúlt év végén megszerezték a biovászon előállításához szükséges technológiát, majd a szükséges bizonylatokat.

Iszakovics elmondta, az ökotermék minősítés a felhasznált kémiai anyagokra, festékekre vonatkozik, azonban a biotermék esetében olyan gyapotot használnak, amelyet nem kezeltek növényvédő szerekkel, rovarirtókkal. Az alapanyagot Kirgizisztánból importálják, ahol megfonják, majd Sepsiszentgyörgyön szövik a vásznat és varrják az ágyneműt. Ugyanakkor nemcsak a vászon, a színezők, hanem a cérna, a gumipánt is meg kell hogy feleljen a paramétereknek, különben elveszítik a biominősítést.

A sepsiszentgyörgyi gyár egyébként termékei 94 százalékát külföldön értékesíti: tavaly 12 millió négyzetméter vásznat szőttek, ennek 30 százaléka biotermék, a többi is elfogadott ökológiailag. Az igazgató elmondta, ezek a vásznak sokkal egészségesebbek, mint a hasonló, különféle mérgező kémiai anyagokkal kezeltek, és 15 százalékkal drágábbak. Miközben azonban külföldön egyre nagyobb a kereslet irántuk, a hazai piacon még nincs érdeklődés. A székely szövőgyár 1879-ben indult, a kilencvenes években még közel kétezer alkalmazottat foglalkoztatott, a gyárban jelenleg 420-an dolgoznak, ám az igazgató szerint nehezen találnak megfelelő szakembert, a 70 éves esztergályosukat sincs, aki helyettesítse, továbbá más megyéből alkalmaztak négy textilmérnököt.  Éppen ezért támogatnák, ha ősztől újraindulna a textilprofilú szakiskola – szögezte le az igazgató.

A Krónika kérdésére az igazgató elmondta, a nyereséget a termelés korszerűsítésére fordítják vissza, ezért nem költenek az egykori leányotthon vagy az étkezde jelenleg üresen, elhanyagoltan álló épületére. Hozzátette: a leányotthon épületét eladnák. Azt egyébként korábban a helyi önkormányzat is felmérte, végül azonban az adásvétel elmaradt. A gyár területén az ingatlanok nagy részét raktárként használják, nem adnak el épületet, mert a tevékenység bővítését tervezik, tudtuk most meg.