2009. szeptember 16., 09:102009. szeptember 16., 09:10
A háromszéki vállalkozói réteg a kormány válságkezelő csomagjában megígért infrastrukturális beruházásokra vár – jelentette ki Herman Rosner. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a magánberuházásokat idén az esetlegesség és a fokozott óvatosság jellemzi. A magánvállalkozók többsége a harmadik negyedévre zárta le az átszervezési folyamatot, hogy a lehető legalacsonyabbra csökkentse cége működési költségeit. A korábban külföldre is termelő háromszéki vállalkozók reménykedve követik az Európai Unió egyes tagországainak gazdasági növekedését, még akkor is, ha ezek a növekedések nem haladják meg az 1 százalékot, fogalmazott Rosner.
A szakember arról is beszámolt, hogy a kereskedelmi és iparkamara összesítette Kovászna megye eddigi gazdasági mutatóit és meglepő eredményekre jutott. A megye teljes exportja májusban egy százalékkal bővült az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. Rosner szerint ez rendkívül pozitív megvalósítás, hiszen az év első négy hónapjában folyamatos volt a visszaesés. Az import azonban májusban is látványosan csökkent, 28 százalékkal kevesebb árut hoztak külföldről Kovászna megyébe, mint 2008 májusában. A közgazdász szerint ez a mutató a megye gazdaságának hanyatlását és a vásárlóerő csökkenését jelzi.
A munkanélküliség is drámaian megnőtt, ez év júliusában Kovászna megyében 9,1 százalékos volt, míg tavaly júliusban 6,5 százalékos, tehát aggasztóan nagy, 40 százalékos a növekedés. Ez év júliusában Háromszéken 8658 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásokban. Pozitív fejlemény azonban, hogy nőtt a Háromszékre látogató és a térségben megszálló turisták száma, idén júliusban 30 százalékkal többen, összesen 9500-an látogattak el Kovászna megyébe, míg tavaly júliusban mindössze 6800-an.
Miközben a szállodák esetében csak 15 százalékos volt a növekedés, a panziók népszerűsége ugrásszerűen emelkedett, a városi panziókban 60, a vidékiekben 54 százalékos volt a turisták számának növekedése. A szálláshelyek kihasználtsága azonban a gazdasági válság hatását tükrözi, hiszen júliusban mindöszsze 55 százalékos volt a foglaltság, 10 százalékkal alacsonyabb, mint az előző évben. A válság ellenére ugyanakkor a lakóházak építésére kiadott engedélyek száma 18 százalékkal nőtt, idén júliusban 40 építkezési engedélyt váltottak ki, tájékoztatott Rosner.
Herman Rosner kifejtette, a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság hatásai jól kimutathatóak a háromszéki vállalkozói szférában. Az idei év első nyolc hónapjában összesen 921 háromszéki cég függesztette fel a tevékenységét, ami 923 százalékos növekedést jelent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Kovászna megyében 357 vállalkozást töröltek a cégnyilvántartásból a tulajdonos kérésére, ez 208 százalékos növekedést jelent, 178 céget oszlattak fel, ami 947 százalékkal több a tavalyhoz képest.
A nyilvántartásból való törlés és feloszlatás tekintetében Kovászna megye mutatói szinte kétszer magasabbak, mint az országos átlag, a tevékenység felfüggesztése tekintetében pedig a megye az országos átlag alatt van, hiszen az országban 1181 százalékos a tavalyhoz képest a felfüggesztett cégek számának növekedése. Augusztus végén Kovászna megyében több mint 9 ezer aktív kereskedőt tartottak nyilván, 60 százalékuk jogi személy, a visszamaradó hányad egyéni vállalkozó.
Rosner elemzése szerint míg az év első nyolc hónapjában felére csökkent az újonnan bejegyzett cégek száma, mindöszsze 211 kft. alakult, egyéni vállalkozói engedélyt 53 százalékkal többen váltottak ki. Rosner ezúttal is megismételte többször hangoztatott véleményét, miszerint az átalányadó bevezetése volt a fő kerékkötője a térség gazdaságának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok