HIRDETÉS

Pénzügyi decentralizációt ígér a kormány

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2017. május 24., 11:13
HIRDETÉS

A Krónika által megkérdezett elöljárók üdvözlik a pénzügyi decentralizáció első lépését, amellyel a kormány az ő hatáskörükbe engedné a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók fizetésének alakítását.

Fotó: Barabás Ákos

A közigazgatási decentralizáció első lépésének nevezte Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter azt a tényt, hogy a helyi és megyei közigazgatásban dolgozók számára nem ír elő bértáblát a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény, hanem a képviselő-testületekre bízza azok szintjét.

Kijelentései annak apropóján hangzottak el, hogy Sebastian Oprescu, a köztisztviselőket tömörítő szakszervezeti szövetség (SNFP) elnöke hétfőn bejelentette, szerdán több mint 120 ezer köztisztviselő szünteti be a munkát, jövő héten pedig készek utcára is vonulni. Elégedetlenségük oka, hogy rájuk nem vonatkozik a szenátus által tegnap elfogadott jogszabály. Az ügyben a képviselőház a döntéshozó testület.

HIRDETÉS
Nagyobb autonómiáról beszélnek

„A közszféra bérezési rendszerében az egyetlen szerkezeti módosítás a helyi közigazgatás esetében történt,

ez a pénzügyi és közigazgatási decentralizáció első lépése”

– fogalmazott Vasilescu. Mint részletezte, a kormány csak annyit kíván meghatározni, hogy a minimálbérnél senki sem kereshet kevesebbet, és egyetlen alkalmazott sem vihet haza többet, mint az alpolgármester, illetve a megyei közgyűlés alelnöke, a bértáblát viszont a helyi önkormányzatok alakítják. „A megyei tanácsok, a megyei jogú váro­sok, illetve a városok és községek egyesületei üdvözölték a döntést, ami decentralizációhoz és valós helyi autonómiához vezet” – tette hozzá.

Vasilescu ugyanakkor egy keddi sajtónyilatkozatában arról is beszélt, hogy a közigazgatásban dolgozókat tömörítő szakszervezet most ellentmond korábbi kijelentéseinek. Elmondása szerint hét évvel ezelőtt, amikor elfogadták a Boc-kormány egységes bérezési törvényét, a SNFP helyi autnómiát követelt.

„Akkor azt kérték, hogy a helyi közigazgatást válasszák le, tartsák tiszteletben a helyi autonómia elvét, beleértve a pénzügyeket is, s akkor most az ellenkezőjét mondják. Azt hiszem, nem ártana egy kis következetesség a részükről” – fogalmazott a munkaügyi tárca vezetője.

Üdvözlik a döntést

Többletfelelősséget jelent, ha a helyi közigazgatásban dolgozó köztisztviselők fizetését ezentúl a helyi és a megyei közgyűlések határozzák meg, ám egyúttal

eszköz is lehet arra, hogy növelni lehessen az önkormányza­tok hatékonyságát, és ezáltal javítani lehetne a megítélésüket

– vélik a Krónika által megszólaltatott elöljárók, akik azonban azt is megjegyezték, „hiszik, ha látják”.

„Bukarestben azt tanultam meg, hogy hiszem, ha látom” – szögezte le kérdésünkre Tamás Sándor is. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke rámutatott, annyi nyilatkozat hangzott már el az egységes bértörvénnyel kapcsolatban, hogy „csak kapkodják a fejüket”.

Ebben a formában ez még nem valós pénzügyi autonómia, ám mindenképpen fontos és jó döntés,

hiszen a megfelelő javadalmazás ösztönző lehet, ám meg kell várnunk, miként működik majd a gyakorlatban, mondta Tamás Sándor.

Növelheti a hatékonyságot

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere megkeresésünkre kifejtette, az autonómia azt jelenti, hogy a döntéseket helyben hozzák meg, a népszerűtlen intézkedésekért is vállalni kell a felelősséget. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy 2010-ben a parlament már elfogadott egy bértörvényt, amit azóta sem léptettek életbe, hanem minden évben hozott a kormány egy határozatot, hogy abban az évben még nem alkalmazzák.

„Ezt az egységes bértörvényt elfogadta a szenátus, még a képviselőház hátravan, utána ki kell hirdetnie az államelnöknek, és július 1-jétől érvénybe is kellene lépnie. Én értékelem, ha ez megtörténik, és az önkormányzatok szabad kezet kapnak, hogy a megszabott alsó és felső határ között meghatározzák a béreket, mert ez az önkormányzati munka hatékonyságát növelheti” – szögezte le Antal Árpád.

Rámutatott, az elmúlt években az önkormányzatok teljesítménye romlott, és ezzel együtt a lakosság általi megítélésük is rosszabb, ezen pedig javítani kell.

Az újítás eszköz lehet arra, hogy egyensúlyt teremtsünk a bérezés és a felelősségvállalás mértéke között,

másrészt az eredményesebb munkát is díjazni tudjuk” – összegzett a székelyföldi politikus.
„Kötekedhet” a prefektus

A jogszabály értelmezhetősége miatt aggódik azonban Fodor István, Bodok polgármestere. Lapunk megkeresésére elmondta, most is megítélhetnek különböző pótlékokat, például a számítógép-használatért, ám a prefektúra megtámadta az erre vonatkozó határozatukat.

Félő, hogy ha a törvény nem egyértelmű, akkor a prefektúra beleköt”

– fogalmazta meg aggályait az elöljáró. Fodor István ugyanakkor attól is tart, hogy sok vitát, kellemetlenséget eredményez, ha helyi szinten kell dönteni a bérekről. „A kormány átdobja a felelősséget a mi térfelünkre. Én nem félek a népszerűtlen döntésektől, hogy azoknak következményei lesznek a választásokon, ám a hivatalban dolgozókkal egy faluban élünk, szembe kell néznünk velük” – részletezte a polgármester.

Rámutatott, a vidéki önkormányzatoknál sok idős ember dolgozik, akiknek már csak néhány év van hátra a nyugdíjazásig, nem mindig hatékonyak az új rendszerben, de egész életüket ledolgozták a hivatalban, nem büntethetik őket azzal, hogy levonják a fizetésüket. „A kormánynak felelősséget kellene vállalnia a döntésekért, reggeltől estig a tévében szerepelnek, ám amikor a gyakorlatban meg kell tenni valamit, sehol sincsenek” -szögezte le Fodor István.

Még nagyobb fizetést szeretnének

Nem lesz elég nagy a polgármesterek és megyei tanácselnökök fizetése az egységes bérezési törvény hatályba lépése után sem – szögezte le tegnap Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke. „Ha a mérleg egyik serpenyőjébe a helyi vezetők felelősségét tesszük, a másikba pedig a fizetésüket, akkor nagy lesz az egyensúlytalanság a fizetések kárára” – fejtette ki a képviselőház elnöke.

Rámutatott, egy polgármesternek alá kell írnia egy európai uniós finanszírozási iratcsomó minden oldalát, ami azt jelenti, hogy felelősséget vállal minden köztisztviselőért, miközben nem kapja meg az plusz anyagi juttatást, ami azoknak jár, akik uniós alapokkal dolgoznak.

Marian Oprișan, a Romániai Megyei Tanácsok Országos Szövetségének elnöke közben szintén tegnap arról beszélt, hogy a megyei tanácselnököknek, illetve a megyeszékhelyek polgármestereinek nettó havi 15 000 lejt kellene keresniük, a bérezési törvény tervezetében foglalt összeg pedig túl kicsi a felelősséghez képest.

Az egységes bérezési törvény tervezetének értelmében, amelyet a szenátus már elfogadott, egy megyei tanács-elnök bruttó 13 050, vagyis nettó 9 100 lejt keres majd. A városi polgármesterek bére pedig, a lakosság számának függvényében, 7 250 és 13 050 lej között alakul.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS