2009. július 09., 09:342009. július 09., 09:34
A találkozó második napjától más országok vezetői is részt vesznek a munkában.
A tegnapi megbeszélések lapzártánkkor még tartottak. A találkozóra érkező politikusok azonban még a megbeszélés előtt nyilatkoztak a sajtónak. Barack Obama amerikai elnök megérkezését követően például azt emelte ki, „fontos” tárgyalni Iránnal és Észak-Koreával, hogy rábírják őket: mondjanak le a nukleáris fegyverkezésről.
Az amerikai elnök leszögezte: ha az Egyesült Államok és Oroszország vállalja a saját felelősségét, nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség rábírja az olyan országokat, mint Irán és Észak-Korea, hogy ebbe az irányba tegyenek lépéseket, nem pedig abba, amely a fegyverkezési verseny irányába vezetne.
Mint beszámoltunk, a csúcsot eredetileg Szardínia szigetén rendezték volna meg, de az április elején bekövetkezett mintegy 300 ember halálát követelő tragikus esemény arra késztette a szervezőket, hogy L’Aquilába tegyék át a csúcsot, amelynek résztvevői ezzel is kinyilvánítják a együttérzésüket az áldozatok hozzátartozóival és a földrengés kárvallottjaival.
Sokan még most is sátortáborokban laknak, és erre egy méretes transzparensen hívták fel az érkező előkelőségek figyelmét. XVI. Benedek pápa a Vatikánban több ezer zarándok előtt imádkozott azért, hogy a csúcs járuljon hozzá a szegények és elesettek megsegítéséhez. A szentatya a G8-as értekezlet előtt egy nappal adta közre első társadalmi témájú enciklikáját, amelyben a világméretű gazdasági válság leküzdéséhez „globális kormányzást” tart szükségesnek.
Ezzel párhuzamosan Olaszországban számos globalizációellenes szervezet kezdett tüntetésekbe. Kedden Rómában összecsapások voltak a demonstrálók és rendőrök között. Az olasz hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be a csúcs idejére. Tegnap ugyanis 18 országból érkeztek környezetvédők, akik négy szénnel működő olaszországi erőmű kéményére feszítettek ki transzparenseket, amelyeken kérték a csúcs résztvevőit, hogy segítsék a légkör védelmének ügyét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok