2009. július 09., 09:342009. július 09., 09:34
A találkozó második napjától más országok vezetői is részt vesznek a munkában.
A tegnapi megbeszélések lapzártánkkor még tartottak. A találkozóra érkező politikusok azonban még a megbeszélés előtt nyilatkoztak a sajtónak. Barack Obama amerikai elnök megérkezését követően például azt emelte ki, „fontos” tárgyalni Iránnal és Észak-Koreával, hogy rábírják őket: mondjanak le a nukleáris fegyverkezésről.
Az amerikai elnök leszögezte: ha az Egyesült Államok és Oroszország vállalja a saját felelősségét, nagyon fontos, hogy a nemzetközi közösség rábírja az olyan országokat, mint Irán és Észak-Korea, hogy ebbe az irányba tegyenek lépéseket, nem pedig abba, amely a fegyverkezési verseny irányába vezetne.
Mint beszámoltunk, a csúcsot eredetileg Szardínia szigetén rendezték volna meg, de az április elején bekövetkezett mintegy 300 ember halálát követelő tragikus esemény arra késztette a szervezőket, hogy L’Aquilába tegyék át a csúcsot, amelynek résztvevői ezzel is kinyilvánítják a együttérzésüket az áldozatok hozzátartozóival és a földrengés kárvallottjaival.
Sokan még most is sátortáborokban laknak, és erre egy méretes transzparensen hívták fel az érkező előkelőségek figyelmét. XVI. Benedek pápa a Vatikánban több ezer zarándok előtt imádkozott azért, hogy a csúcs járuljon hozzá a szegények és elesettek megsegítéséhez. A szentatya a G8-as értekezlet előtt egy nappal adta közre első társadalmi témájú enciklikáját, amelyben a világméretű gazdasági válság leküzdéséhez „globális kormányzást” tart szükségesnek.
Ezzel párhuzamosan Olaszországban számos globalizációellenes szervezet kezdett tüntetésekbe. Kedden Rómában összecsapások voltak a demonstrálók és rendőrök között. Az olasz hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be a csúcs idejére. Tegnap ugyanis 18 országból érkeztek környezetvédők, akik négy szénnel működő olaszországi erőmű kéményére feszítettek ki transzparenseket, amelyeken kérték a csúcs résztvevőit, hogy segítsék a légkör védelmének ügyét.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.