Pánik tört ki a tokiói tőzsdén

A fukusimai erőmű tulajdonosának, a Pecónak a részvényei például 25 százalékkal zuhantak. A befektetőket aggasztják a japán gazdasági kilátások, hiszen pillanatnyilag szinte semmi nem működik, és egyelőre az sem látható, hogy mikor kezdődhet meg az újjáépítés: sok autógyár leállt, nem termelnek az acélgyárak és az elektronikai világcégek, zárva van sok olyan kikötő, ahonnan a japán termékek elindulnak a világba, és az atomrobbanás miatt takarékoskodni kell az energiával is.

Nyugtalanító, hogy tegnap azoknak a cégeknek a papírjai is veszítettek az értékükből – nehézipari, építőanyag- és építőipari vállalatok –, amelyek korábban még erősödtek, abban bízván, hogy majdan profitálhatnak az újjáépítésből. A válogatott részvényeket tartalmazó Nikkei 225 index 10 százalékot meghaladó csökkenéssel fejezte be a kereskedést kedden, de napközben 15 százalékos mínuszban is járt az irányadó mutató: a Nikkei 8.605 ponton fejezte be a kereskedést, amire közel három éve nem volt példa. A japán tőzsde a többi régiós indexet is magával rántotta, a hongkongi Hang Seng több mint 3 százalékkal esett.

Az európai és amerikai határidős indexek is jelentősen estek a tokiói záráskor. Elemzők rámutattak: elsősorban a bankok számára járhat katasztrofális következményekkel, ha tovább zuhan a részvények árfolyama, mert komolyan meggyengülhet tőkeerejük, és ez még inkább megnehezítheti a gazdaság felépülését Japán történetének legnagyobb földrengését követően. A piacok megnyugtatására a japán központi bank tegnap két részletben összesen 98 milliárd dollár értékű jent dobott piacra az előző napi, rekordot jelentő 184 milliárd dolláros intervenció után. E lépéssel sikerült stabilizálnia a japán valuta árfolyamát. Eközben erőteljesen megugrott tegnap a japán államadósság-törlesztési kockázat piaci biztosítási ügyleteinek árazása, jelezve, hogy a földrengés- és szökőár-katasztrófa nyomán a piac a japán közfinanszírozási helyzet romlásától tart.

Ennek kockázatára hívta fel a figyelmet tegnapi londoni elemzésében a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő is, amely szerint „hatással lehet” Japán – egyébként magasan elsőrendű, „AA mínusz” szintű – hosszú távú szuverén adósbesorolására, ha az ország államadósság-rátája jelentősebb mértékben a földrengés előtti előrejelzésekben szereplő szint fölé emelkedne az újjáépítési közkiadások miatt.

Az egyik vezető londoni piaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision adatai szerint a japán államadósság-törlesztési kockázat ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) díja a keddi londoni kereskedésben 120 bázispont környékén mozgott a 96,5 bázispontos előző záró után. A múlt hetet a japán CDS-tranzakciók még 83 bázispontos árszinten zárták. A Barclays Capital szakelemzői a fukusimai atomenergia-létesítmények súlyos megrongálódásának energiapiaci következményeit taglaló keddi londoni helyzetértékelésükben 12 ezer megawattra becsülték az érintett üzemekben kiesett energiatermelő kapacitást.

A ház számítási modellje szerint ennek teljes mértékű helyettesítése napi 7800 tonna szén, napi 143 ezer hordó tüzelőolaj, napi 67 ezer hordó nyersolaj és napi 0,8 milliárd köbláb cseppfolyósított földgáz pótlólagos beszerzési igényével járna. A Capital Economics szerint más országok még bizonyos gazdasági hasznot is húzhatnak a természeti csapásból, ha részt vállalnak az újjáépítésből, emellett egyes japán cégek külföldi üzemeikben lesznek kénytelenek növelni termelésüket.