2010. február 01., 09:292010. február 01., 09:29
Mint az Európai Bizottság által pénteken közzétett dokumentumból kiderül, a finanszírozás legnagyobb része a biológiai sokféleség és a vízgazdálkodás területére összpontosul.
Az előbbi célra az összeg 31,2 százalékát, azaz 1,5 milliárd eurót, míg az utóbbira 26,9 százalékot, azaz 1,3 milliárd eurót szánnak. A többletforrások 14,5 százaléka, vagyis valamivel több mint 700 millió euró a tejágazat szerkezetátalakítására fordítható, amiből Magyarország 54,2 millió eurót kap.
Az éghajlatváltozással összefüggő tevékenységekre szintén 700, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos intézkedésekre pedig 300 millió eurót fordítanak. A vidéki területek széles sávú infrastruktúrájának fejlesztése 360,4 millió euróval részesül a többletforrásból.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.