2010. augusztus 26., 10:012010. augusztus 26., 10:01
A belépést pozitívan értékelők aránya Románia esetében 72,1 százalék, míg Magyarországon ez az arány csupán 32,5 százalék. Kicsiny szerint érdekes azonban, hogy mindkét megyében úgy ítélik meg, az uniós csatlakozás a másik ország számára járt több előnnyel. Románia csatlakozása óta a Csongrád megyei vállalkozások közvetlen romániai beszerzései növekedtek – a megkérdezettek 15,2 százaléka rendelkezik ilyen kapcsolattal. A Temes megyei gazdaszervezetek esetében már a belépés előtt is működtek ezek a beszerzési kapcsolatok, a vállalkozások csaknem fele számolt be ilyenről – tudatta az elnök.
Az értékesítést vizsgálva mindkét megyében a vállalkozások fele számolt be a csatlakozást követően nagyobb mértékű határ menti forgalomnövekedésről. A 2009 szeptemberében indult, a teljes gazdasági szférát átfogó felmérés során a munkában gyakornokként részt vevő hallgatók a határ mindkét oldalán 500-500 vállalkozás vezetőjével töltettek ki kérdőívet. A válaszadók között nemcsak nagyobb cégek szerepeltek, hanem kisvállalkozások és a mezőgazdaságból élő őstermelők is.
Az utóbbiakat azért vonták be, mert a munka előkészítése során nyilvánvalóvá vált, hogy a térség őstermelői számára egyik legfontosabb értékesítési terepként szolgáló dorozsmai nagybani piacon meghatározó vevővé váltak a romániaiak. A kutatás második fázisában a két megye gazdasági életének 50-50 meghatározó szereplőjével készült interjú. A kutatásból az is kiderült, a határon átnyúló kapcsolatokat segítő intézményrendszer ismertsége a két megye vállalkozói körében alacsony, s a válaszadók többsége úgy látja, ezek a szervezetek nem végzik hatékonyan a feladatukat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok