2010. december 30., 10:392010. december 30., 10:39
Udrea ugyanakkor belátta, hogy valóban gondot okoz az a tény, hogy egységes árat szabtak meg az ANL-lakások értékesítésére, ami miatt ezek a lakrészek Bukarestben jóval olcsóbbak, ám vidéken jóval többe kerülnek, mint a piaci ár, ezért sok helyütt egyetlen bérlő sem jelentkezett azok megvásárlására. A fejlesztési miniszter tegnap arról is tájékoztatott, hogy a mostanáig felépített 27 ezer ANL-lakás közül mindössze 5500-nak a bérlője jelezte, hogy megvásárolná az ingatlant, amelyben él, miközben mindössze 100 lakrész értékesítésére kötötték már meg a szerződést.
„Bízunk abban, hogy a polgármesterek fogékonyabbak lesznek a lakások értékesítése iránt, hiszen az így befolyó összegekből a továbbiakban is az ő közösségükben fogunk építkezni” – szögezte le Elena Udrea. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk, többek között a sepsiszentgyörgyi bérlők is panaszkodtak amiatt, hogy más tömbházakban jóval olcsóbban vásárolhatnának maguknak lakást. A városban 61 ANL-lakás eladó, a polgármesteri hivatal körlevelére a bérlők azonban azt válaszolták, elvben megvennék a lakásokat, de a piaci árnál többet nem fizetnek érte, sokallják a négyzetméterenként 409 eurót. Antal Árpád polgármester ennek kapcsán úgy vélekedik, egy szorzót kellene életbe léptetni, figyelembe véve a különböző térségek piaci árait és a települések népességét.
„A decentralizáció lenne ugyanakkor a megoldás, az önkormányzatnak kellene eladnia a lakásokat, és a befolyt pénzből neki kellene az újakat is megépítenie. Jelenleg ugyanis az önkormányzatnak nem érdeke, hogy eladja ezeket a lakásokat, hiszen a bérből bevétele származik, viszont a vételár a lakásügynökséghez folyik be, és nem biztos, hogy ebből a pénzből éppen azon a településen építenek új lakásokat” – hangsúlyozta korábban a sepsiszentgyörgyi elöljáró.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok