
Talán most már tényleg megkönnyebbülten fellélegezhetnek mindazok, akik lejben igényelt hitelt törlesztenek, vagy éppen a román devizában terveznek a közeljövőben kölcsönhöz folyamodni, ugyanis a várakozásoknak megfelelően huszonöt bázisponttal tovább csökkentette hétfőn az alapkamatot a Román Nemzeti Bank (BNR), így annak október elsejétől érvényes 4,25 százalékos szintje történelmi mélypontnak minősül.
2013. szeptember 30., 17:222013. szeptember 30., 17:22
2013. szeptember 30., 17:232013. szeptember 30., 17:23
Amint arról beszámoltunk, a központi pénzintézet legutóbb augusztusban csökkentette az irányadó kamatot, akkor 5 százalékról 4,50 százalékra esett vissza a szint, előzőleg pedig júliusban 5,25 százalékról csökkent 5 százalékra az alapkamat. A pénzpiaci elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy a kamatcsökkentés a tegnapi lépéssel sem fog még lezárulni, december végéig valószínűleg 4 százalékra csökkenti a BNR vezető testülete.
A jegybank egyébként a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) igényelt közel 2 milliárd eurós készenléti hitel biztosításához szükséges szándéknyilatkozatban vállalta, hogy csak abban az esetben csökkenti az alapkamatot, ha az infláció a célsávon belül marad, illetve nem idéz elő negatív piaci mozgásokat. A mostani kamatcsökkentésre olyan körülmények között került sor, hogy az éves szintű infláció augusztusban 3,67 százalékra lassult. A BNR közgazdászai az idei év végére 3,1 százalékos éves szintű pénzhígulásra számítanak.
Mugur Isărescu jegybankelnök egyébként már augusztus elején ígéretet tett, hogy a Román Nemzeti Bank mindent megtesz a rendelkezésére álló eszközökkel annak érdekében, hogy a lejalapú hitelek kamatja minél közelebb álljon a valutaalapúéhoz, hogy ezáltal vonzóbbá tegye a kölcsönért folyamodók számára a román devizát, így ugyanis az ügyfeleknek nem kell a kamat mellett még árfolyamkockázattal számolniuk. Azonban akkor Isărescu arra számított, hogy a kereskedelmi bankok már akár szeptembertől csökkentik az általuk alkalmazott kamatlábat, erre azonban alig néhány fogyasztási hitel esetében került sor, a jelzálogalapú ingatlanhitelek esetében információink szerint még egyáltalán nem történt kamatcsökkentés.
Nem csoda tehát, hogy Mugur Isărescu elégedetlen a kereskedelmi bankok hozzáállásával. Mint a kamatdöntési utáni hétfői sajtótájékoztatóján is leszögezte, miközben a kölcsönök olcsóbbá tétele hozzájárulna a román gazdaság bővüléséhez, a hitelintézetek alig reagálták le a jegybanki kamatcsökkentést. „Erre nincs semmiféle gazdasági magyarázatuk. Nincs okuk arra, hogy ne csökkentsék a hitelek után kért kamatokat” – hangsúlyozta hétfőn is a BNR elnöke, aki szerint a kereskedelmi bankok mostantól rá fognak kényszerülni a kamatcsökkentésre. Arra az újságírói kérdésre, hogy miért nem ötven bázisponttal csökkentették most az irányadó kamatot, Isărescu elmondta, nem szeretnék, ha a bankok az intézkedés után még tovább csökkentenék a letétek utáni kamatokat, mert szerinte most is akadnak olyan pénzintézetek, amelyek túlzottan alacsony szinten tartják az ügyfeleiknek nyújtott kamatot.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!