
Fotó: Agerpres
2010. január 22., 10:502010. január 22., 10:50
A tárcavezető közölte: az IMF-küldöttség által a találkozó előtt átadott dokumentum részben módosítja a tavaly megkötött készenlétihitel-megállapodásban foglalt feltételeket. Mint kifejtette, a nemzetközi pénzintézet újabb tennivalókat rótt ki a bukaresti kormányra annak érdekében, hogy megkaphassa az esedékes hitelrészleteket.
Jeffrey Franks, az IMF-küldöttség vezetője (képünkön) közben megerősítette: Románia a költségvetési hiány finanszírozására fordíthatja a mintegy 20 milliárd dolláros hitel következő részleteinek egy részét. Mint kifejtette, a pénz rendeltetésének pontos rögzítése a következő napokban esedékes, eddig ugyanis nem született döntés ebben a témában. Franks minderről annak kapcsán beszélt, hogy korábban Mihai Tănăsescu, Románia IMF-hez delegált képviselője kijelentette, továbbra is érvényben van az a megállapodás, amelynek értelmében a most folyósítandó hitelrészletek felét a kormány a hiány pótlására használhatja. Franks ugyanakkor arról nem beszélt, hogy a hitelösszeg fele teljes egészében a nemzeti bankhoz kerül, vagy fele-fele arányban osztozik rajta a jegybank és a pénzügyi tárca.
Franks egyébként a jegybank elnökével, Mugur Isărescuval is egyeztetett csütörtökön. Ezt követően biztatóan nyilatkozott, mondván, Románia csupán nagyon kevéssel vétette el az inflációs célt, a különbség az IMF-hez elküldött szándéknyilatkozatba foglalthoz képest a plusz-mínusz 1 százalékos határon belül van. „Ennek nyomán a túllépés nem érinti a hitelprogram előzetesen rögzített lefolyását. Most a harmadik és a negyedik részlet folyósításának feltételeiről tárgyalunk, a kilátások pedig biztatóak” - hangsúlyozta Franks.
Az IMF-küldött szerint az ország ambiciózus gazdasági programot dolgozott ki, az általa képviselt intézmény célja pedig az, hogy biztosítsa a makrogazdasági stabilitást az általa támogatott országokban. Úgy vélte, az elkövetkező hónapokban csupán kis mértékű gazdasági növekedésre lehet számítani, 2010 végére azonban már érezhető lesz a javulás. Megjegyezte, sikerült kiegyensúlyozni a költségvetési hiányt, ugyanakkor az IMF még nagyobb hatékonyságot akar, azaz jobb eredményeket és még kisebb kiadásokat. Annak kapcsán, hogy az ország felhasználja-e a teljes, közel 20 milliárd eurós keretösszeget, vagy az idei harmadik és negyedik részlet folyósítását követően nem tart igényt további kölcsönökre, kifejtette, ez teljes egészében a kormányon múlik.
Mint arról beszámoltunk, az IMF szerdán érkezett küldöttsége a hitelfeltételek teljesítésének felmérését követően jelentésben rögzíti a Bukarestben tapasztaltakat, amelyeket a pénzintézet vezetéséhez továbbít. Ez február 1-je és 20-a közötti ülésén dönt arról, hogy egy összegben átutalja-e az országnak a tavalyról elmaradt utolsó és idei első hitelrészletet, összesen 2,3 milliárd euró értékben. A várakozások szerint az Európai Bizottság egymilliárd, a Világbank pedig 300 millió eurós hitelrészletet folyósít majd.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.