
A Via Montenapoleone most először került az első helyre a Cushman & Wakefield által évente összeállított világ legdrágább bevásárló utcái rangsorában
Fotó: Pixabay
A milánói Via Montenapoleone lett idén a világ legdrágább bevásárlóutcája, megelőzve a New York-i Fifth Avenue-t – áll a chicagói székhelyű Cushman & Wakefield globális kereskedelmi ingatlanszolgáltató szerdán közzétett éves jelentésében.
2024. november 20., 16:002024. november 20., 16:00
A Cushman & Wakefield összegzése szerint a milánói utcában az üzletek éves bérbeadási költsége 11 százalékkal nőtt a tavalyi harmadik negyedév óta eltelt egy év alatt, és elérte a 20 ezer eurót négyzetlábanként (0,092 négyzetméter).
A jelentés összeállítói szerint Európában a bérleti díjak a legnagyobb mértékben a globális lista 42. helyén szereplő budapesti Váci utcában nőttek, egy év alatt 27 százalékkal, míg a legnagyobb, 7 százalékos csökkenés a zágrábi Ilica utcában volt.
A felmérésben 138 várost vettek górcső alá.
A Fifth Avenue felső részén (a 49. és az 60. utca közötti szakaszon) található üzlethelyiségek bérleti díjai nem változtak egy év alatt, négyzetméterenként maradt a 19 537 euró, ami a második helyre volt elég a listán.
Az eddig harmadik hongkongi Tsim Sha Tsui sétány a negyedik helyre esett vissza (a bérleti díj négyzetméterenként 7 százalékkal, 15 700 euróra nőtt).
A top 10 ötödik helyén a párizsi Champs-Élysées áll, hatodik a tokiói Ginza, hetedik a Sydney-i Pitt Street Mall, nyolcadik a szöuli Mjongdong, kilencedik a zürichi Bahnhofstrasse, tizedik pedig a bécsi Kohlmarkt.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!