
Továbbra is New York és London a világ két vezető pénzügyi szolgáltatási központja az egyik legnagyobb londoni pénzügyi tanácsadó csoport által hétfőn ismertetett új globális rangsor alapján.
2014. szeptember 23., 19:412014. szeptember 23., 19:41
A Z/Yen Group félévente összeállított, bonyolult mérési metodikával kialakított listája 83 várost és térséget vizsgál. Az őszi rangsorban az első két helyen álló New Yorkot és Londont Hongkong, Szingapúr, San Francisco, Tokió és Zürich követi, és az első tízben szerepel még Szöul, Boston és Washington.
Az alsó negyedbe kerültek ugyanakkor a közép- és kelet-európai fővárosok. Prága a 75. helyről a 63. helyre lépett elő, Varsó viszont 8 hellyel a 68. helyre csúszott vissza. Budapest változatlanul a 77. helyen áll. Moszkva 7 helyet veszített, és az új listán a 80. helyezést foglalja el a korábbi 73. után.
A 2007 márciusa óta minden tavasszal és ősszel összeállított rangsort két fő forrás alapján készíti el a cég. Az egyik a ház által „instrumentális tényezőknek” nevezett öt alapkritérium: az üzleti környezet, a pénzügyi szektor fejlettsége, az infrastruktúra állapota, a humántőke és a megítélésbeli tényezők. A másik forrás egy globálisan terjesztett online kérdőív, amelyet pénzügyi szolgáltatási szakértőknek oszt ki a Z/Yen.
A hétfőn ismertetett idei őszi ranglistához a cég 3633 elemző és befektetési banki vezető véleményét vette figyelembe; ők összesen csaknem 30 ezer értékelést adtak a vizsgált pénzügyi központok különböző jellemzőiről. E tényezők összevetésével, egy komplex modellszámítás alapján, a Z/Yen pontszámokat állapít meg, és így sorolja be a vizsgált városokat.
London az első lista összeállítása óta az idén tavaszig vezette a pénzügyi szolgáltatási központok globális rangsorát, ám a City most helyet cserélt New Yorkkal. A különbség azonban mindössze egy pont: London 777, New York 778 pontot kapott a megszerezhető ezer pontból.
A húsz legnagyobb nyugat-európai pénzügyi szolgáltatási központ külön listáján azonban London szilárdan őrzi vezető helyét; a második helyezett 717 pontos Zürich is 60 ponttal lemaradva követi a brit fővárost. A hagyományos kontinentális rivális, Frankfurt a húszas nyugat-európai listán csak az ötödik, ráadásul a teljes globális rangsorban a tavaszi 11. helyről a 16. helyre csúszott vissza.
Arra a kérdésre, hogy a következő években mely pénzügyi központok globális fontosságának növekedése várható, a tíz legtöbbször említett város közül öt az ázsiai–csendes-óceáni térségben van – Sanghaj, Peking, Szingapúr, Hongkong és az északkelet-kínai Dalian kikötőváros –, de a felmérésbe bevont szakértők közül a legtöbben a marokkói Casablancát jelölték be.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!