Neves szakemberek adtak elő a Romániai Magyar Üzleti Egyesület vásárhelyi konferenciáján

„Románia nem kerülhet Írország helyzetébe, noha hasonló gazdasági háttérrel rendelkezik, mégis teljesen más helyzetben van” – vont párhuzamot a két, súlyos gondokkal küszködő ország között Diósi László, az OTP Románia vezérigazgatója. A pénzügyi szakember a Romániai Magyar Üzleti Egyesület hét végi, marosvásárhelyi konferenciáján tartott előadásában részletesen is kifejtette, miért nincs okunk attól tartani, hogy a hazai gazdasági és pénzügyi helyzet az írországi szintjére romlik.

Diósi szerint Románia egyik legfontosabb fegyverténye, hogy a bankok 90 százaléka külföldi kézben van, míg Írországban fordított az arány. Mi kiemelkedő tőkemegfelelési mutatókkal számolunk, az írek pedig gyengékkel. A bajba sodródott írek angolszász típusú, afféle liberális bankfelügyelettel rendelkeznek, Romániában ez erősnek mutatkozik. Itt tartós likviditással számolnak, ezzel szemben a következő öt évben Dublinnak csaknem 132 milliárd euróra lenne szüksége, amiből ötre azonnal. Diósi László meglátása szerint a hazai pénzpiacon elég pénz van, ezért a kamatlábak is aránylag alacsonyak maradtak. „Az élet nem állt le a válságban” – summázta a hazai helyzetet a magyarországi bank romániai leányvállalatának vezetője.

Nem tudunk takarékoskodni

Az elmondottak ellenére, noha Románia sokkal távolabb áll a szakadék szélétől, az ország pénzügyi helyzete korántsem fényes. Erre világított rá Nagy Ágnes, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja (képünkön), aki nem Írországgal, hanem Kelet-Közép-Európa többi, volt szocialista államaival hasonlította össze Romániát. Mint hangsúlyozta, az ország háztartási szektorának pénzügyi eszközei nominális értékben kétszer vagy akár háromszor is kisebbek, mint a cseheké vagy a magyaroké. A magyarázatot azonban nem a válságban, de még csak nem is az utóbbi húsz év tévedéseiben kell keresni.

A gyökerek a történelmi hozzáállást illetően például a két világháború közötti időszakig visszanyúlnak. Az 1945 utáni kommunista rezsim a maga agresszív vagyonelkobzási politikájával még inkább arra ösztönözte a lakosságot, hogy ne próbáljon takarékoskodni, mert pénze vagy ingatlanjai nem voltak biztonságban. A ’89 utáni lassú és ingadozó átmenet már csak rátett mindenre egy lapáttal, állapította meg a pénzügyi szakember. „Mindemiatt a belső megtakarítás nem elegendő, ezért elkerülhetetlen a külföldi tőke bevonása. Viszont annál sem mindegy, mire fordítjuk” – figyelmeztetett Nagy Ágnes.

Tovább nőhet a küladósság

Mint elhangzott, tévhit, hogy az ország az IMF-hitelek miatt adósodott volna el. A Román Nemzeti Bank vezetőtanácsi tagja szerint érdemes odafigyelni arra, mi történt 2004 és 2008 között, amikor az országnak nem volt szüksége az IMF segítségére, és a gazdaság is dübörgőnek mutatkozott. Nagy Ágnes szerint ez volt az a ’89 utáni időszak, amikor a leginkább megugrottak a hitelek. Az államháztartási deficit lényeges növekedésére rájátszott a politikum is, mely a 2008-as választások alkalmával, az utolsó száz méteren felelőtlenül szórta a pénzt.

Mára Románia hosszú távú tartozása jóval nagyobb, mint a rövid távú. Az ország küladóssága a bankszektorban eléri a 23 milliárd eurót, míg a reálgazdaságban a 40-et is meghaladja. A pénzügyi szakember megítélésében a legnagyobb gondot a 2008 és 2010 közötti államadósság növekedésének ritmusa jelenti. Ha jövőre sem lesz gazdasági növekedés, a küladósság is nőhet, ami  komoly gondokhoz vezethet, figyelmeztetett Nagy Ágnes. „Románia viszont nem fizetésképtelen, jelentős valutatartalékokkal rendelkezik” – próbált megnyugtató következtetést is levonni a jelenlegi pénzügyi helyzetről a BNR szakembere.