
Fotó: A szerző felvétele
2011. április 27., 09:062011. április 27., 09:06
A 2007–2013-as költségvetési periódusban 69 millió euró hívható le ebből a forrásból, melyre az EU-tagországok Ukrajnával határos régióiból lehet pályázni, illetve Ukrajna északnyugati részéből. A lehetőség nyitva áll önkormányzatok, közintézmények, civil szervezetek, oktatási intézmények és egyházak előtt is, sőt a négy ország közlekedési minisztériumai is részt vesznek a nagyobb fejlesztésekben.
Romániából teljes jogú megyeként Szatmár és Máramaros szerepel, Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bosod-Abaúj-Zemplénből várják a kérelmeket, Szlovákiában a kassai és az eperjesi régió kedvezményezett, míg Ukrajnából a kárpátaljai, illetve az ivano-frankivski régió szereplői pályázhatnak. Danku Pál, a program romániai tájékoztató irodájának vezetője szerint a legnagyobb összegeket a minisztériumok kapják a határátkelők fejlesztésére, de számos kulturális kezdeményezésre is ítéltek meg támogatást, továbbá gazdaságfejlesztési, természetvédelmi és katasztrófavédelmi kezdeményezések is kapnak pénzt.
A munka tulajdonképpen most indul, ugyanis lassan a végére érnek a szerződéskötéseknek az első forduló közel ötven nyertes projektje esetében. A minisztériumi pályázatokból jelentős fejlesztéseket terveznek a Szatmár megyei Halmi és az ukrajnai Nevetlenfalu közötti határátkelőnél, melynek révén a teherforgalom mellett a beléptetést is gördülékenyebbé teszik. Több magyar–ukrán átkelőnél is dolgoznak majd, továbbá a szlovák–ukrán határszakaszon is javítják az átkelés feltételeit. Máramaros megyében támogatják egy hucul kulturális központ létesítését, továbbá ugyancsak Máramarosban kialakítanak egy ukrán kulturális központot is. Románia észak-nyugati részében egyébként körülbelül 40 ezer, magát ukránnak valló lakost tartanak nyilván, melybe a huculok is beletartoznak. Danku Pál szerint magyar kulturális szervezetek is élénken érdeklődnek a program iránt, így a következő elbírálások során valószínűleg magyar kulturális projektekre is ítélnek meg támogatást.
Az első fordulós nyertesek között voltak közös hulladékgazdálkodási kezdeményezések, valamint környezetvédelmi projektek is. A katasztrófavédelem terén pedig az árvízmegelőzésre helyezték a hangsúlyt, itt szlovák–ukrán és magyar–ukrán kezdeményezéseket támogatnak, többek között egy Beregszász környéki elvezető csatornarendszer kialakítását, mely a Tisza tavalyihoz hasonló áradása esetén lehet különösen hasznos. Kereskedelmi kamarák is pályáztak sikeresen, melynek révén közös adatbázist és tájékoztató rendszert alakítanak ki a munkaerő-kínálatra, valamint az álláslehetőségekre vonatkozóan.
„Nagyon népszerű ez a program, elsősorban azért, mert előfinanszírozású, ami azt jelenti, hogy a pályázók már a szerződéskötéskor megkapják a pénz 80 százalékát, míg például az EU belső határai mentén működő szomszédsági programok esetében a kérelmezőknek meg kell előlegezniük az összeget, ami sok szervezet, intézmény és önkormányzat számára komoly gondot jelent” – véli Danku Pál, aki szerint a második, 14 millió eurós költségvetésű fordulóban körülbelül 100 ezer eurónyi támogatásra érkezett igénylés. Hasonló felzárkóztatási program fut egyébként a lengyel–belorusz–ukrán valamint a román–moldáv–ukrán, határrégiókban is, hasonló költségvetéssel.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!