
Fotó: A szerző felvétele
2011. április 27., 09:062011. április 27., 09:06
A 2007–2013-as költségvetési periódusban 69 millió euró hívható le ebből a forrásból, melyre az EU-tagországok Ukrajnával határos régióiból lehet pályázni, illetve Ukrajna északnyugati részéből. A lehetőség nyitva áll önkormányzatok, közintézmények, civil szervezetek, oktatási intézmények és egyházak előtt is, sőt a négy ország közlekedési minisztériumai is részt vesznek a nagyobb fejlesztésekben.
Romániából teljes jogú megyeként Szatmár és Máramaros szerepel, Magyarországról Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bosod-Abaúj-Zemplénből várják a kérelmeket, Szlovákiában a kassai és az eperjesi régió kedvezményezett, míg Ukrajnából a kárpátaljai, illetve az ivano-frankivski régió szereplői pályázhatnak. Danku Pál, a program romániai tájékoztató irodájának vezetője szerint a legnagyobb összegeket a minisztériumok kapják a határátkelők fejlesztésére, de számos kulturális kezdeményezésre is ítéltek meg támogatást, továbbá gazdaságfejlesztési, természetvédelmi és katasztrófavédelmi kezdeményezések is kapnak pénzt.
A munka tulajdonképpen most indul, ugyanis lassan a végére érnek a szerződéskötéseknek az első forduló közel ötven nyertes projektje esetében. A minisztériumi pályázatokból jelentős fejlesztéseket terveznek a Szatmár megyei Halmi és az ukrajnai Nevetlenfalu közötti határátkelőnél, melynek révén a teherforgalom mellett a beléptetést is gördülékenyebbé teszik. Több magyar–ukrán átkelőnél is dolgoznak majd, továbbá a szlovák–ukrán határszakaszon is javítják az átkelés feltételeit. Máramaros megyében támogatják egy hucul kulturális központ létesítését, továbbá ugyancsak Máramarosban kialakítanak egy ukrán kulturális központot is. Románia észak-nyugati részében egyébként körülbelül 40 ezer, magát ukránnak valló lakost tartanak nyilván, melybe a huculok is beletartoznak. Danku Pál szerint magyar kulturális szervezetek is élénken érdeklődnek a program iránt, így a következő elbírálások során valószínűleg magyar kulturális projektekre is ítélnek meg támogatást.
Az első fordulós nyertesek között voltak közös hulladékgazdálkodási kezdeményezések, valamint környezetvédelmi projektek is. A katasztrófavédelem terén pedig az árvízmegelőzésre helyezték a hangsúlyt, itt szlovák–ukrán és magyar–ukrán kezdeményezéseket támogatnak, többek között egy Beregszász környéki elvezető csatornarendszer kialakítását, mely a Tisza tavalyihoz hasonló áradása esetén lehet különösen hasznos. Kereskedelmi kamarák is pályáztak sikeresen, melynek révén közös adatbázist és tájékoztató rendszert alakítanak ki a munkaerő-kínálatra, valamint az álláslehetőségekre vonatkozóan.
„Nagyon népszerű ez a program, elsősorban azért, mert előfinanszírozású, ami azt jelenti, hogy a pályázók már a szerződéskötéskor megkapják a pénz 80 százalékát, míg például az EU belső határai mentén működő szomszédsági programok esetében a kérelmezőknek meg kell előlegezniük az összeget, ami sok szervezet, intézmény és önkormányzat számára komoly gondot jelent” – véli Danku Pál, aki szerint a második, 14 millió eurós költségvetésű fordulóban körülbelül 100 ezer eurónyi támogatásra érkezett igénylés. Hasonló felzárkóztatási program fut egyébként a lengyel–belorusz–ukrán valamint a román–moldáv–ukrán, határrégiókban is, hasonló költségvetéssel.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
szóljon hozzá!