Nem változott számottevően a Romániában vásárló magyarországiak száma

„Korábban is jártak hozzánk lisztet és cukrot vásárolni, és nagyobb mennyiséget vettek, hogy ne kelljen sokszor járniuk. Most is ugyanannyian jönnek, mint korábban, semmi nem változott. Mi is hallottuk, hogy odaát felmentek az árak, de ez a mi forgalmunkon nem látszik” – nyilatkozta az egyik, neve elhallgatását kérő, szatmári szupermarketben dolgozó eladó.

Egy másik, kisebb üzletben arról számoltak be, egyáltalán nem járnak hozzájuk magyarországi vásárlók. Magyarországon egyébként elérte a 320 forintot (4,65 lej) egy kilogramm cukor kiskereskedelmi ára, miközben a határ innenső oldalán 4 lej körül van. Ezzel szemben a magyar–szlovák határ mentén lévő települések lakói közül egyre többen mennek kristálycukrot vásárolni a szlovákiai boltokba, ahol akár kilónként 30–70 forinttal is olcsóbban beszerezhetik – tapasztalta az MTI tudósítója a magyar–szlovák határ térségében. Tornalján, Rozsnyón, Kisújhelyen, Nagykövesden nem ritkán tízkilószámra vásárolják a cukrot egyes vevők. A csaknem százforintos különbség miatt a magyar határhoz közeli szlovéniai üzletekben is nagy tételekben vásárolják a kristálycukrot a magyar vevők, Horvátország felé a nagyrészt azonos árak miatt nincs „cukorturizmus” – tapasztalta a szlovéniai Lendván és a horvátországi Csáktornyán az MTI tudósítója.

Ausztriában is nagy mennyiségben vásárolnak cukrot a magyarok – írta tegnap internetes portálján az osztrák rádió, az ORF Burgenland. Egy kismartoni (Eisenstadt) raktáráruházban arról számoltak be, hogy az elmúlt két hétben a magyar vevők mindennap „kiürítik” a polcokat. Sokan akár tonnaszám is vásárolnának kristálycukrot, de kiskereskedelmi forgalomban 20–30 kilogrammnál többet nem lehet venni. Az egyik nagy élelmiszer-kereskedelmi láncnál 65 eurócent (175 forint) körül van egy kilogramm kristálycukor ára Ausztriában – tapasztalta az MTI bécsi tudósítója.

A cukoráremelés mögött egyébként az áll, hogy a világkereskedelemben mára cukorhiány alakult ki. Az egyik legnagyobb termelő, Brazília – az észak-afrikai politikai válság miatti olajhiánytól tartva – alig exportál nádcukrot, abból inkább bioetanolt gyárt, elsősorban a városi közösségi közlekedés számára. Ausztráliában az évszázad esőzései, az árvizek, a nagy kiterjedésű tüzek mintegy 2 millió hektáron pusztították el a cukornádültetvényeket. A világkereskedelemben kialakult cukorhiány másik oka Kína és India gazdasági növekedése, az ezzel járó életszínvonal-emelkedés, a növekvő cukorfogyasztás.