
2011. január 31., 10:052011. január 31., 10:05
A marketingszakember Krónikához eljuttatott közleményéből kiderül, bár a kisvállalkozók többsége azt hiszi, hogy folytat marketingtevékenységet, még igencsak távol állunk a tudatos vállalkozásvezetéstől, az ügyfélszerzéstől. A megkérdezett vállalkozók 40 százaléka az éves költségvetésének csupán 2–5 százalékát fordítja marketingtevékenységre, 20 százalékuk esetében ez az arány 5–10 százalék, és csupán 15 százalék szánja kiadásainak több, mint 10 százalékát marketingre. 2010-ben, a megkérdezettek több, mint 70 százaléka folyamodott árkedvezményhez, 40 százalékukra volt jellemző eszköz a szórólap, reklám, illetve az értékesítőknek szánt jutalék. Tavaly a vállalatok 15 százaléka egyértelműen csökkentette az árrését, 25 százalékuk kis mértékben csökkentette. Mintegy 35 százalékuk nem változtatott, 15 százalék kis mértékben növelte és csak 10 százaléknak sikerült nagyobb mértékben növelni az árrést.
A megkérdezett vállalkozók 70 százaléka néha vagy egyáltalán nem méri az ügyfélszerző tevékenységei hatékonyságát, miközben tavaly azok a vállalkozások tudták növelni az árrésüket, akik nem 1–5 százalékot szánnak marketingre, hanem többet. Farkas szerint logikus, hogy ők sokkal optimistábbak is a jövő tekintetében.
A felmérés kiértékelőjéből arra is fény derül, hogy a megkérdezett vállalkozók közel 40 százaléka az idejének több mint 70 százalékában dolgozik ahelyett, hogy az irányítással vagy a vezetéssel foglalkozna. Ugyanakkor közel 40 százalékuk idejük háromnegyed részében aktuális kérdésekkel foglalkozik, ahelyett, hogy a jövőbeli stratégiaalkotásra összpontosítanának. Eközben mindössze csupán 20 százalék engedheti meg magának, hogy ideje kevesebb, mint 30 százalékát szánja a napi gondok megoldására. A vállalkozók több mint fele, az idejének körülbelül 20 százalékát fordítja a múltbeli tévedések kezelésére, a hibák kijavítására. Farkas Levente szerint, ez az időbeosztás jellemző a kisvállalkozókra és az okok is világosan látszanak. „Nem szervezünk, irányítunk, tervezünk, hanem inkább dolgozunk.
A kisvállalkozóknak nincs idejük előre gondolkodni, mert a napi problémákat kell megoldaniuk. Arra csak kevesen jönnek rá, hogy a napi problémák fő oka, pontosan a szervezetlenségben, stratégia nélküliségben keresendő. „dehát nincs idő az ilyesmikre! – mondják gyakran a vállalkozók. Idő mindenkinek ugyanannyi van... a kérdés az, hogyan osztjuk be?” – hívja fel a figyelmet a marketingszakember. Szerinte az időhiány egyik fő oka a „dupla munka”. „Időpazarlás, ha valamit nem megfelelően végzünk el, ezért később megint foglalkozni kell vele. Így a termelésre, tervezésre szánható időből kell lefaragnunk, hogy a korábban elkövetett hibákat korrigáljuk. A hibák pedig mindig a szervezetlenség, vagy a képzetlen, motiválatlan munkatársak miatt vannak. De erre se szánunk időt, tehát egy ördögi kör alakul ki” – mutat rá Farkas Levente.
Bár 2010-hez képest duplázódni látszik azoknak a vállalkozóknak a száma, akik az online marketinggel tudatosan akarnak idén foglalkozni, a marketingre szánható idő, energia, pénz csupán 10 százalékát tervezik az internetmarketingre költeni. Az on-line marketing kapcsán, a különféle adatbázisokba való regisztrálás a legnépszerűbb (50%), közösségi oldalakban, hírlevelekben 25–30 százalékuk gondolkodik. Az ez évi tervek szerint, árkedvezményt, szórólapokat, jutalékot a munkatársaknak, tudatosan irányított szájreklámot, kicsivel több mint 40 százalékuk szeretne használni. A helyi televíziókat, rádiókat többen szeretnék használni mint a tavaly. A megkérdezettek mintegy 15 százaléka szeretné használni ezeket a kommunikációs csatornákat, míg a nyomtatott sajtót kevesebb mint 10 százalék. Eközben a felmérésben résztvevő vállalkozók több mint fele szeretne újabb munkatársakat alkalmazni. 85%-uk termékskála bővítést, szolgáltatásfejlesztést tervez.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.