
2011. január 31., 10:052011. január 31., 10:05
A marketingszakember Krónikához eljuttatott közleményéből kiderül, bár a kisvállalkozók többsége azt hiszi, hogy folytat marketingtevékenységet, még igencsak távol állunk a tudatos vállalkozásvezetéstől, az ügyfélszerzéstől. A megkérdezett vállalkozók 40 százaléka az éves költségvetésének csupán 2–5 százalékát fordítja marketingtevékenységre, 20 százalékuk esetében ez az arány 5–10 százalék, és csupán 15 százalék szánja kiadásainak több, mint 10 százalékát marketingre. 2010-ben, a megkérdezettek több, mint 70 százaléka folyamodott árkedvezményhez, 40 százalékukra volt jellemző eszköz a szórólap, reklám, illetve az értékesítőknek szánt jutalék. Tavaly a vállalatok 15 százaléka egyértelműen csökkentette az árrését, 25 százalékuk kis mértékben csökkentette. Mintegy 35 százalékuk nem változtatott, 15 százalék kis mértékben növelte és csak 10 százaléknak sikerült nagyobb mértékben növelni az árrést.
A megkérdezett vállalkozók 70 százaléka néha vagy egyáltalán nem méri az ügyfélszerző tevékenységei hatékonyságát, miközben tavaly azok a vállalkozások tudták növelni az árrésüket, akik nem 1–5 százalékot szánnak marketingre, hanem többet. Farkas szerint logikus, hogy ők sokkal optimistábbak is a jövő tekintetében.
A felmérés kiértékelőjéből arra is fény derül, hogy a megkérdezett vállalkozók közel 40 százaléka az idejének több mint 70 százalékában dolgozik ahelyett, hogy az irányítással vagy a vezetéssel foglalkozna. Ugyanakkor közel 40 százalékuk idejük háromnegyed részében aktuális kérdésekkel foglalkozik, ahelyett, hogy a jövőbeli stratégiaalkotásra összpontosítanának. Eközben mindössze csupán 20 százalék engedheti meg magának, hogy ideje kevesebb, mint 30 százalékát szánja a napi gondok megoldására. A vállalkozók több mint fele, az idejének körülbelül 20 százalékát fordítja a múltbeli tévedések kezelésére, a hibák kijavítására. Farkas Levente szerint, ez az időbeosztás jellemző a kisvállalkozókra és az okok is világosan látszanak. „Nem szervezünk, irányítunk, tervezünk, hanem inkább dolgozunk.
A kisvállalkozóknak nincs idejük előre gondolkodni, mert a napi problémákat kell megoldaniuk. Arra csak kevesen jönnek rá, hogy a napi problémák fő oka, pontosan a szervezetlenségben, stratégia nélküliségben keresendő. „dehát nincs idő az ilyesmikre! – mondják gyakran a vállalkozók. Idő mindenkinek ugyanannyi van... a kérdés az, hogyan osztjuk be?” – hívja fel a figyelmet a marketingszakember. Szerinte az időhiány egyik fő oka a „dupla munka”. „Időpazarlás, ha valamit nem megfelelően végzünk el, ezért később megint foglalkozni kell vele. Így a termelésre, tervezésre szánható időből kell lefaragnunk, hogy a korábban elkövetett hibákat korrigáljuk. A hibák pedig mindig a szervezetlenség, vagy a képzetlen, motiválatlan munkatársak miatt vannak. De erre se szánunk időt, tehát egy ördögi kör alakul ki” – mutat rá Farkas Levente.
Bár 2010-hez képest duplázódni látszik azoknak a vállalkozóknak a száma, akik az online marketinggel tudatosan akarnak idén foglalkozni, a marketingre szánható idő, energia, pénz csupán 10 százalékát tervezik az internetmarketingre költeni. Az on-line marketing kapcsán, a különféle adatbázisokba való regisztrálás a legnépszerűbb (50%), közösségi oldalakban, hírlevelekben 25–30 százalékuk gondolkodik. Az ez évi tervek szerint, árkedvezményt, szórólapokat, jutalékot a munkatársaknak, tudatosan irányított szájreklámot, kicsivel több mint 40 százalékuk szeretne használni. A helyi televíziókat, rádiókat többen szeretnék használni mint a tavaly. A megkérdezettek mintegy 15 százaléka szeretné használni ezeket a kommunikációs csatornákat, míg a nyomtatott sajtót kevesebb mint 10 százalék. Eközben a felmérésben résztvevő vállalkozók több mint fele szeretne újabb munkatársakat alkalmazni. 85%-uk termékskála bővítést, szolgáltatásfejlesztést tervez.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.