2011. január 31., 10:052011. január 31., 10:05
A marketingszakember Krónikához eljuttatott közleményéből kiderül, bár a kisvállalkozók többsége azt hiszi, hogy folytat marketingtevékenységet, még igencsak távol állunk a tudatos vállalkozásvezetéstől, az ügyfélszerzéstől. A megkérdezett vállalkozók 40 százaléka az éves költségvetésének csupán 2–5 százalékát fordítja marketingtevékenységre, 20 százalékuk esetében ez az arány 5–10 százalék, és csupán 15 százalék szánja kiadásainak több, mint 10 százalékát marketingre. 2010-ben, a megkérdezettek több, mint 70 százaléka folyamodott árkedvezményhez, 40 százalékukra volt jellemző eszköz a szórólap, reklám, illetve az értékesítőknek szánt jutalék. Tavaly a vállalatok 15 százaléka egyértelműen csökkentette az árrését, 25 százalékuk kis mértékben csökkentette. Mintegy 35 százalékuk nem változtatott, 15 százalék kis mértékben növelte és csak 10 százaléknak sikerült nagyobb mértékben növelni az árrést.
A megkérdezett vállalkozók 70 százaléka néha vagy egyáltalán nem méri az ügyfélszerző tevékenységei hatékonyságát, miközben tavaly azok a vállalkozások tudták növelni az árrésüket, akik nem 1–5 százalékot szánnak marketingre, hanem többet. Farkas szerint logikus, hogy ők sokkal optimistábbak is a jövő tekintetében.
A felmérés kiértékelőjéből arra is fény derül, hogy a megkérdezett vállalkozók közel 40 százaléka az idejének több mint 70 százalékában dolgozik ahelyett, hogy az irányítással vagy a vezetéssel foglalkozna. Ugyanakkor közel 40 százalékuk idejük háromnegyed részében aktuális kérdésekkel foglalkozik, ahelyett, hogy a jövőbeli stratégiaalkotásra összpontosítanának. Eközben mindössze csupán 20 százalék engedheti meg magának, hogy ideje kevesebb, mint 30 százalékát szánja a napi gondok megoldására. A vállalkozók több mint fele, az idejének körülbelül 20 százalékát fordítja a múltbeli tévedések kezelésére, a hibák kijavítására. Farkas Levente szerint, ez az időbeosztás jellemző a kisvállalkozókra és az okok is világosan látszanak. „Nem szervezünk, irányítunk, tervezünk, hanem inkább dolgozunk.
A kisvállalkozóknak nincs idejük előre gondolkodni, mert a napi problémákat kell megoldaniuk. Arra csak kevesen jönnek rá, hogy a napi problémák fő oka, pontosan a szervezetlenségben, stratégia nélküliségben keresendő. „dehát nincs idő az ilyesmikre! – mondják gyakran a vállalkozók. Idő mindenkinek ugyanannyi van... a kérdés az, hogyan osztjuk be?” – hívja fel a figyelmet a marketingszakember. Szerinte az időhiány egyik fő oka a „dupla munka”. „Időpazarlás, ha valamit nem megfelelően végzünk el, ezért később megint foglalkozni kell vele. Így a termelésre, tervezésre szánható időből kell lefaragnunk, hogy a korábban elkövetett hibákat korrigáljuk. A hibák pedig mindig a szervezetlenség, vagy a képzetlen, motiválatlan munkatársak miatt vannak. De erre se szánunk időt, tehát egy ördögi kör alakul ki” – mutat rá Farkas Levente.
Bár 2010-hez képest duplázódni látszik azoknak a vállalkozóknak a száma, akik az online marketinggel tudatosan akarnak idén foglalkozni, a marketingre szánható idő, energia, pénz csupán 10 százalékát tervezik az internetmarketingre költeni. Az on-line marketing kapcsán, a különféle adatbázisokba való regisztrálás a legnépszerűbb (50%), közösségi oldalakban, hírlevelekben 25–30 százalékuk gondolkodik. Az ez évi tervek szerint, árkedvezményt, szórólapokat, jutalékot a munkatársaknak, tudatosan irányított szájreklámot, kicsivel több mint 40 százalékuk szeretne használni. A helyi televíziókat, rádiókat többen szeretnék használni mint a tavaly. A megkérdezettek mintegy 15 százaléka szeretné használni ezeket a kommunikációs csatornákat, míg a nyomtatott sajtót kevesebb mint 10 százalék. Eközben a felmérésben résztvevő vállalkozók több mint fele szeretne újabb munkatársakat alkalmazni. 85%-uk termékskála bővítést, szolgáltatásfejlesztést tervez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
Látogatottsági adatok